A Savaria Gazdálkodástudományi Tanszéken megalakult Pénzügyi Piacok Klub első vendége Mohos Géza, a CIB Bank szombathelyi fiókigazgatója volt. A beszélgetés túlmutatott a közgazdászképzésben részt vevő hallgatók szakmai érdeklődésén, hiszen szó esett karrierdöntésekről, befektetési buborékokról, mesterséges intelligenciáról, sőt online csalásokról is, vagyis csupa olyan dologról, amelyek ma szinte mindenkit érintenek.

A szakembert a tavaly novemberben létrejött, hallgatói kezdeményezésű és önszerveződő közösség alapítója és elnöke, a pénzügy–számvitel szakos Gáspár Marcell faggatta, de a jelen lévők is feltehették az elhangzottak kapcsán felmerült kérdéseiket.

A fiókigazgató személyes történettel indított. „Nem akartam bankos lenni”, mondta arról, hogy pályája nem tudatos banki karrierként írható le. Egy logisztikai munka mellett, másodállásként került be egy „hárombetűs bankhoz” adatrögzítőként. Innen lépdelt előre, szakirányú végzettség nélkül, de annál nagyobb kíváncsisággal és önképzéssel.

„Az iskola stabil alapot ad, de önképzés nélkül nem megy”, fogalmazott. Felnőtt fejjel kezdett közgazdasági tanulmányokba, de számára „nem volt elég, amit ott tanult”, napi szinten képezte magát. A szakember üzenete egyértelmű volt: a karrier nem mindig egyenes vonalú, és a nyitottság, valamint a tanulási hajlandóság kulcsfontosságú.

Mohos Géza vezetői szemléletéről szólva úgy vélekedett, a jó vezető legnagyobb értéke a csapata. A kollégák fejlesztése, meghallgatása, a nyitott ajtó politikája, ezek teremtik meg a stabil működés alapját. A kiválasztásnál pedig nem csupán szakmai tudást, hanem az olyan emberi tulajdonságokat is felmérik, például a konfliktustűrés, a csapatmunka és a kommunikációs készség.

A beszélgetés során szóba került a mesterséges intelligencia is, amely ma már a banki működés része, egyebek mellett ügyféladatok elemzésében, kampánytervezésben, kockázatelemzésben. A fiókigazgató napi szinten él AI-eszközökkel, de hangsúlyozta, hogy „jól kell tudni használni” őket.

De mit is jelent ez a „jól”? Mohos Géza szerint mesterséges intelligencia nem váltja ki a tanácsadót, inkább tehermentesíti. Az egyszerű tranzakciókat automatizálja, miközben a személyes pénzügyi döntéseknél továbbra is igény van emberi tanácsra. Ezt annak a német banknak a példával is alátámasztotta, amely az AI alkalmazása miatt bezárta fiókjait, majd két év múlva újranyitotta őket, mert az ügyfelek hiányolták a személyes kapcsolatot.

A banki tevékenység lényegéről szólva elhangzott: „Tankönyv szerint betéteket gyűjtünk és hiteleket helyezünk ki. De a valóság ennél jóval sokrétűbb.”

Munkájuk jelentős része pénzügyi edukáció: online csalások elleni figyelemfelhívás, kockázatfelmérés, hosszú távú pénzügyi tervezés. Naponta találkoznak olyan esetekkel, amikor pénzügyileg tájékozottnak hitt emberek esnek áldozatul csalóknak. A digitális biztonság ma már a pénzügyi tudatosság része, hangsúlyozta.

A beszélgetés egyik legizgalmasabb része a befektetési trendekről szólt. A Bitcoin és más kriptoeszközök példája kapcsán Mohos Géza úgy fogalmazott, hogy „buborékok mindig voltak és lesznek, ilyen az emberi természet”. Az elemzők számára a legnagyobb kihívásnak azt tartja, hogy tudják, érezzék, a felfelé menő trendeket.

Manapság már az összes szükséges információhoz hozzáférhet, akit érdekel a befektetések világa, de azokat elemezni, következtetéseket levonni belőlük, nem mindenki képes. Az egyedi részvénykiválasztás komoly szakértelmet és időt igényel, ezért aki nem rendelkezik ezekkel, annak érdemes megfontolnia az egyszerűbb, diverzifikált megoldásokat.

Mohos Géza a ritkaföldfémeket viszont egyáltalán nem tartja lufinak. Szerinte ezek hosszú távú, stratégiai jelentőségű erőforrások, amelyek az információs és technológiai ipar alapját adják, és geopolitikai tényezővé váltak.

A szakember jól érthetővé tette a kockázati gondolkodást, amikor azt boncolgatta, hogy a banki gyakorlatban minden befektetési döntés előtt felmérik az ügyfél kockázattűrő képességét, ami egyébként jogszabályi kötelezettségük is. Ennek alapján, leegyszerűsítve, három fő típus különböztethető meg.

Az első az óvatos befektető, aki számára a legfontosabb a biztonság. Nem szeretné, ha a megtakarítása nagy kilengéseket mutatna. Inkább alacsonyabb, de kiszámíthatóbb hozamot választ, például állampapírokat vagy stabil kötvényeket.

A második a mérsékelten kockázatvállaló. Ő szeretne magasabb hozamot elérni, de nem mindenáron. Portfóliójában már nagyobb arányban jelennek meg részvények is, de a stabil, biztonságosabb eszközök továbbra is fontos szerepet kapnak.

A harmadik a „tőzsdecápa”, aki a magas hozam reményében jelentős árfolyam-ingadozást is elfogad. Portfóliójában dominálnak a részvények, akár kockázatosabb befektetések is. Hosszabb távon gondolkodik, és nem ijed meg egy-egy nagyobb piaci visszaeséstől.

Érdekes a sokak által alkalmazott ökölszabály: 100 mínusz életkor = részvényarány a portfólióban. Fiatal korban magasabb kockázat vállalható, idősebb korban a tőkemegőrzés kerül előtérbe.

És ami talán a legfontosabb: „Soha ne tegyél be olyan pénzt, ami a mindennapi megélhetésedhez kell!”, hangsúlyozta Mohos Géza.

Azok, akik részt vettek a beszélgetésen, az elhangzottakat a gyakorlatban is kipróbálhatják, hiszen a Pénzügyi Piacok Klub egyik célja a közös befektetési portfólió építése.

A klub vezetése már a következő alkalomra egy konkrét befektetési ötletet vár a tagoktól, amely lehet egyedi részvény, kötvény, ETF vagy akár kriptovaluta, a lényeg, hogy az adott eszközt az illető jelenleg jó vételnek tartsa. A közös gondolkodás része a súlyozás is, hiszen a résztvevőknek azt is meg kell határozniuk, a kialakítandó portfólió hány százalékát fektetnék az adott eszközbe. A klubtagok a vita után közösen állítják össze a portfóliót, amelynek teljesítményét a félév során nyomon követik.