Életének 76. évében 2026. március 26-án elhunyt dr. Kordos László professzor, a Berzsenyi Dániel Pedagógusképző Központ nyugalmazott egyetemi tanára. A rendkívül változatos és eredményekben gazdag tudományos életútjának egyik utolsó állomása Szombathely volt. 2010-től tanított a Nyugat-magyarországi Egyetem Természettudományi Karán, illetve ennek jogutódján az ELTE Savaria Egyetemi Központ Földrajzi Tanszékén. Egyetemi tanulmányait Debrecenben és Szegeden párhuzamosan végezte. Az előbbin biológia-földrajz szakos középiskolai tanári oklevelet, utóbbin geológusi oklevelet szerzett. A Magyar Állami Földtani Intézetben 1974-től dolgozott, évtizedeken keresztül volt a múzeum és könyvtár vezetője, majd 2007-2010 között az intézmény vezetője.

Kordos professzor a hazai őslénytan meghatározó alakja volt. Az őslénytanon belül elsősorban a harmad- és negyedidőszaki gerinces paleontológiát, az emberré válás folyamatát és az ősföldrajzi környezet, valamint a paleoklíma és a paleobiodiverzitás kölcsönhatását vizsgálta.

Szerteágazó tevékenységének három legjelentősebb színtere Ipolytarnóc, Rudabánya és Bérbaltavár.

Alapító támogatója volt a 2008-ban létrejött Novohrad-Nógrád UNESCO Globális Geoparknak és itt évtizedeken át kutatta az ipolytarnóci ősállat lábnyomokat.

Egyik legkedvesebb kutatási területe az emberré válás korai szakasza volt. 1971-től vett részt a világhírű rudabányai lelőhely feltárásában. Nevéhez kötődik többek között a „Gabi” névre keresztelt, 1999-ben megtalált, tízmillió éve kihalt emberszabású ősmajom leírása is.

A kétezres évek elején kutatásai a vasmegyei Bérbaltavárra irányultak. Itt egy a miocén késői időszakából származó nemzetközileg is jelentős őslénylelőhely található. Kordos László és R. L. Bernor, a washingtoni Howard Egyetem professzora a National Geografi támogatásával folytattak kutatásokat. Eredményeiknek köszönhetően sikerült pontosítani a lelőhely korát, és részletesebben megismerni azt az ősföldrajzi környezetet, ami a Pannon-tó visszahúzódásának idején uralta ezt a tájat. Ezek a kutatások klíma és környezetváltozás jobb megértéséhez nyújtanak támpontot.

A lelőhelyen Kordos professzor egy az ipolytarnóci „Ősvilági Pompeji” és a rudabányai „Rudapark”-hoz hasonló bemutató hely kialakítását és a jövő tudós generációi számára létrehozott tanásatásokat és kutatóhelyet álmodott meg.

A bérbaltavári bemutatóhely megvalósítása a Vasvár Népfőiskola jóvoltából elkezdődött, de sajnos az átadó ünnepségen a professzor már nem lehet jelen.

Kordos professzor munkásságának a tudományos kutatás, az oktatás és a tudományos ismeretterjesztés egyaránt fontos részét képezték. A Magyarország Barlangjai című könyvén barlangkutatók nemzedékei nőttek fel. Számos tudománynépszerűsítő írása jelent meg a Természet Világa, az Élet és Tudomány és a National Geographic Magyarország hasábjain. Munkáját 2010-ben Az év ismeretterjesztő tudósa díjjal ismerték el.

Hamvait 2026. április 24-én családja, barátai, tisztelői és munkatársai jelenlétében Miskolcon helyezik végső nyugalomra.