Szombathelyi programjának részeként az ELTE Savaria Egyetemi Központba (SEK) is ellátogatott Justin McKenzie Smith, az Egyesült Királyság új magyarországi nagykövete. A diplomata azzal a szándékkal érkezett az egyetemre, hogy tovább mélyítse a két ország közötti oktatási kapcsolatokat, és egy skót kulturális délután keretében hallgatókkal is találkozott. Utóbbin többek között arról is beszélt, miért tartja fontosnak a szarkazmust és a humort.

„Nagyon örülök, hogy itt lehetek”, fogalmazott a nagykövet, amikor március 5-én Lenkai Nóra rektori biztos és Lenner Tibor, a Berzsenyi Dániel Pedagógusképző Központ igazgatója fogadta a SEK-en. 

A találkozón Lenkai Nóra bemutatta az ELTE szombathelyi campusát és annak képzési területeit.

Az eszmecsere során Justin McKenzie Smith elmondta, négy hónapja érkezett hazánkba és igyekszik minél többet megtudni a magyar kultúráról és társadalomról. Várhatóan négy–öt évig tölti be nagyköveti tisztségét, és reméli, hogy az egyetemi vizit egy gyümölcsöző kapcsolat kezdete lesz. 

Kiemelte, hogy 

az oktatás az egyik olyan terület, amelyen erős a kapcsolat az Egyesült Királyság és Magyarország között, és nagyköveti munkája során azon lesz, hogy ez tovább mélyüljön. 

Ennek egyik fontos lépése lehet, hogy 2027-ben az Egyesült Királyság ismét csatlakozik az Erasmus-programhoz, ami új lehetőségeket nyit.

Lenkai Nóra hangsúlyozta: az ELTE Savaria Egyetemi Központ számára, vidéki campusként, különösen fontos, hogy nemzetközi kapcsolatokat építsen és „kinyissa a világot” a hallgatók előtt.

A nagykövet ezt követően az Angol Nyelv és Irodalom Tanszék által szervezett skót kulturális délutánon vett részt. 

A népes közönséget Marótiné Baróthy Judit tanszékvezető egyetemi docens köszöntötte, aki emlékeztetett: a tanszék hosszú és nagy becsben tartott hagyománya, hogy ünnepi alkalmaihoz a hivatalban lévő brit nagykövet is csatlakozik. Mint mondta, a program célja, hogy a költészet, a zene és a beszélgetés révén Skócia egy kicsit közelebb kerüljön a jelenlévőkhöz.

A rendezvény hangulatát az alapozta meg, hogy a hallgatók Skócia nemzeti költője, Robert Burns verseit szavalták el, illetve megzenésített változatban adták elő.

Bevezetőjében Justin McKenzie Smith úgy fogalmazott: jelenleg elsősorban tanulni szeretne Magyarországról.

„Komolyan gondolom: jelenleg az a feladatom Magyarországon, hogy figyeljek és tanuljak. Ezért ma csak néhány dolgot szeretnék mondani, utána pedig inkább önöket hallgatnám meg. Beszélgessünk, tegyenek fel kérdéseket – ez nem előadás lesz”, mondta.

Hozzátette: a nagykövetek egyik legfontosabb feladata, hogy kapcsolatokat keressenek saját országuk és a fogadóország között.

Egy „diplomáciai titkot” is megosztott: bár az egész Egyesült Királyságot, Észak-Írországot is beleértve, képviseli, ő maga skót származású. Ezért különösen örült annak, hogy Szombathelyen is találkozhatott Robert Burns és a skót kultúra örökségével.

Beszédében felidézte, hogy a magyar–skót kapcsolatok története egészen a 11. századig nyúlik vissza. Akkor született Magyarországon Margit hercegnő, aki később Skócia királynője lett. Edinburgh városában, ahol a nagykövet is született, a legrégebbi épület a Szent Margit-kápolna, amely neki állít emléket.

Egy másik történelmi kapcsolat a Lánchíd építéséhez kötődik, amely Széchenyi István kezdeményezésére valósult meg, a munkálatok vezető mérnöke pedig Clark Ádám volt, aki szintén Edinburgh-ból származott. A híd építésében több skót mérnök és kőműves is részt vett, ezért működik ma is skót templom Budapesten.

A 20. századból Jane Haining történetét emelte ki. A skót tanárnő Budapesten dolgozott, és magyar kollégáival együtt igyekezett zsidó embereket megmenteni a második világháború idején. Ő az egyetlen skót, aki az auschwitzi koncentrációs táborban vesztette életét.

A két ország kapcsolatát ugyanakkor nemcsak történelmi események formálják, hangsúlyozta Justin McKenzie Smith. A sport, az utazás, a családi kapcsolatok, az ételek és italok is összekötik a két nemzetet, de különösen fontos szerepe van a kultúrának és az irodalomnak.

Robert Burns műveit több jelentős magyar író is lefordította, köztük Weöres Sándor, Szabó Magda és Arany János. Ugyanakkor skót költők is fordítottak magyar szerzőket, például a glasgow-i költő Edwin Morgan József Attila verseit ültette át angolra.

A nagykövet szerint Robert Burns különleges költő volt, mert bár skót szerzőként vált ismertté, művei világszerte hatnak. Versei a szerelemről, a természetről, az emberi sorsról, valamint az igazságosságról és az identitásról szólnak. Ezek az örök témák teszik őt ma is aktuálissá.

A beszélgetés során a nagykövetet a tanszék demonstrátorai kérdezték. 

A diplomata válaszaiból kiderült, első benyomásai alapján a magyarokat vendégszeretőnek, komolynak és néha meglepőnek látja.

Diplomáciai pályaválasztásával kapcsolatban elmondta, hogy tapasztalata szerint nem feltétlenül szükséges már fiatalon pontos karriertervvel rendelkezni, kíváncsisággal és nyitottsággal sok lehetőség megtalálhatja az embert.

A beszélgetés során szóba került skót identitása is. Mint mondta, skót származása diplomataként inkább előnyt jelent, mert számos kulturális kapcsolatot kínál a párbeszédhez. Gyakran éppen a skót hagyományok indítanak el beszélgetéseket.

A közönség kérdései között humoros témák is felmerültek. Amikor arról kérdezték, melyik a kedvenc alkoholtartalmú itala, ha a whisky-t nem soroljuk ide, elárulta, korábbi állomáshelye miatt különösen kedveli a grúz borokat, ugyanakkor most ismerkedik a magyar borokkal is.

A beszélgetés végén a humor szerepéről is szó esett. A nagykövet szerint a szarkazmus és a humor mind a magyar, mind a brit kultúrában fontos, és ezek segíthetnek a nehéz helyzetek kezelésében.

Szöveg és fotó: Kleinhappel Miklós