Az ELTE BDPK Történelem Tanszéke rendszeresen szervez hallgatói számára tanulmányi kirándulást a tavaszi szemeszterben. Az elmúlt évhez hasonlóan az idei, május 7–8-i utazás programjának megvalósításában és kivitelezésében a Magyar Nyelvtudományi Tanszék is aktívan részt vett. Ljubljana, Pécs és Pannonhalma után az úti cél ezúttal a Muravidék volt, amely történeti és kulturális szempontból is kiemelkedő jelentőséggel rendelkezik. A kétnapos szakmai program során lehetőség nyílt arra is, hogy a résztvevők bekapcsolódjanak egy nyelvjárásgyűjtő terepmunkába, ezzel elevenítve fel egy korábbi egyetemi hagyományt.
Az első nap programja Lendva városában kezdődött. A csoport megtekintette a lendvai várat, valamint a helyi zsinagógát is, amelyek jól szemléltetik a térség sokszínű történelmi örökségét. Ezt követően a Muravidéki Magyar Önkormányzati Nemzeti Közösség székházában szíves vendéglátás mellett két érdekfeszítő előadásnak is fültanúi lehettek az egyetemi hallgatók. A magyar nyelvi pedagógiai szaktanácsadóként dolgozó Gróf Annamária előadásában a muravidéki kétnyelvű oktatás sajátosságait ismertette. Bemutatta, hogy miként van jelen és hogyan működik a magyar, valamint a szlovén nyelv párhuzamos tanítása az iskolákban, ugyanakkor arra a sajnálatos tendenciára is rámutatott, hogy a magyar nyelv használata egyre inkább visszaszorulóban van. Ennek hátterében részben az a társadalmi meggyőződés áll, hogy a szlovén nyelv jobb érvényesülési lehetőségeket biztosít a fiatalabb generáció számára, ugyanakkor jelentős problémát jelent az is, hogy a magyar nyelvű oktatás a középiskolai és felsőoktatási szinteken már csak korlátozottan érhető el.  

A második előadás során Göncz László történész, író, kisebbségkutató, a muravidéki magyarság korábbi parlamenti képviselője a Muravidék 20. századi történelmi változásait mutatta be. Előadásának középpontjában az első világháborút követő területi átrendeződések álltak, amelyek alapvetően meghatározták a régió későbbi fejlődését. A térség elismert kutatója és egyúttal a Szombathelyi Tanárképző Főiskola öregdiákja a párizsi békeszerződések alakulását és hatásait felvázolva kiemelte, hogy a térség történelme jól példázza Közép-Európa politikai átalakulásait: a vidék korábban Magyarországhoz tartozott, majd a trianoni békeszerződést követően Jugoszlávia része lett, végül pedig Szlovénia függetlenné válásával nyerte el jelenlegi státuszát.

A nevezett programokat és a közös ebédet követően szabadidős tevékenységekre is sor került. Többen felkeresték a pazar kilátást nyújtó Vinarium tornyot, de sokan csak élvezték a hangulatos kávézók kínálta kisvárosi miliőt. A hallgatók az éjszakát a Kustánszeg melletti Göcsej Völgye kempingben töltötték, ahol az oktatók és a hallgatók a közös esti programok – tábortűz gyújtás, pingpongbajnokság etc. – mellett a következő napi terepmunkát is előkészítették. 
A második napon kisebb csoportokban sor került a nyelvjárásgyűjtésre Őrihodos, Kapornak, illetve Domonkosfa településeken. A kutatás során a helyi adatközlők szíves közreműködésének köszönhetően interjúk, kérdőívek és kötetlen beszélgetések segítségével számos adatot sikerült gyűjteni a helyi nyelvhasználatról. A jó néhány nyelvjárási sajátosság kiválóan illusztrálta, hogy a muravidéki magyar nyelvezet számos régi lingvisztikai elemet őrzött meg, de egyúttal a nyugat-magyarországi szóhasználattal is sok hasonlóságot mutat. A szívélyes és vendégszerető helyiekkel való személyes találkozások páratlan alkalmat teremtettek ahhoz, hogy közelebbi képet kapjanak a hallgatók a muravidéki magyarság mindennapjairól, identitásáról és kulturális hagyományairól.
A kirándulás záróállomása Dobronak volt, ahol a Hancsik Józsi vendéglője, helyi specialitásokkal várta a csoportot. A résztvevők megkóstolhatták a kukoricamálét, illetve a muravidéki bográcsot, amely a helyi szóhasználatban magát az ételt jelenti. Végezetül a vendéglátó a helyi pereckészítés és fonás fortélyaiba is bevezette a diákokat, akik később jóízűen fogyasztották el munkájuk “gyümölcsét”.
Összességében a tanulmányi kirándulás egy rendkívül hasznos és tartalmas szakmai tapasztalatot jelentett. A történelem és magyar szakos hallgatóknak különösen érdekes volt megtapasztalni azt, hogy hogyan kapcsolódik össze a történelmi múlt, a nyelvi örökség és a közösségi identitás egy olyan régióban, mint a Muravidék. Lényeges azonban az is, hogy a kétnapos út nemcsak tudományos szempontból volt tanulságos, hanem egyfajta közösségi élményként is kiválónak bizonyult.