Változatos, modern kutatások a Földrajzi Tanszéken
Változatos, modern kutatások folynak a Földrajzi Tanszéken, amelyekbe a hallgatók érdeklődésüknek megfelelően kapcsolódhatnak be. Ezek a tudományos tevékenységek nem csak érdekesek, hanem a társadalom számára is hasznosak. Rávilágítanak például arra, hogy egy település jó irányba fejlődik-e, vagy a döntéshozóknak befolyásolniuk kell egyes folyamatokat. De sok mindent megtudhatunk a földrengés-veszélyeztetettség vizsgálatok eredményeiből vagy a Rába folyó vándorlásának tanulmányozása által is. Minderről az idei Földrajzok Éjszakáján esett szó.
Európa-szerte 2021-ben is megszervezték a Földrajzok Éjszakája című rendezvényt, ezúttal online formában, amelyhez Magyarország tizenhét helyszínnel csatlakozott.
Szombathely nyolc tudománynépszerűsítő előadást kínált, amelyek révén az érdeklődők ízelítőt kaphattak a Földrajzi Tanszék tudományos munkájából.
„A bemutatkozás jellegű elődadássorozat több szempontból kapóra jött. A közelmúltban, az Eötvös Loránd Tudományegyetemhez történt csatlakozást követően újraszerveződött Savaria Egyetemi Központban mostanra a Földrajzi Tanszék is átalakult, ezért meg szerettük volna mutatni, néhány témát, amikkel foglalkozunk”
– mondta el a fő szervező, Kovács Gábor adjunktus.
Az egyetemi létből adódik, hogy az oktatástól nem választható el a kutatás.
„Fontos, hogy egy tanszéken minél változatosabb kutatások folyjanak, hogy a hallgatók az érdeklődésüknek megfelelően választhassanak közülük. De ezeknek a társadalom számára is hasznosnak kell lenniük. Különben mi értelmük lenne?”
– tette fel a költői kérdést Kovács Gábor.
A Földrajzi Tanszéken több kutatócsoport is működik. A paletta meglehetősen széles, lévén, hogy a földrajz a természet- és a társadalomtudományokat összekapcsoló szintetizáló tudomány.
A Földrajz Éjszakáján részt vevő előadók között megtalálhatók voltak oktatók, hallgatók és doktoranduszok is, akik elsősorban a saját kutatási területükről beszéltek.
Az első két előadás a megyei jogú városok településmorfológiáját feldolgozó jelenleg készülő kötet anyagának helyi vonatkozásaiba engedett betekintést, a szerzők, Lenner Tibor tanszékvezető egyetemi docens és Csapó Tamás nyugalmazott egyetemi magántanár előadásában, a munkában ugyancsak közreműködő Kovács Gábor látványos digitális térképeinek segítségével, górcső alá véve a vasi megyeszékhely történeti földrajzi fejlődésén kívül beépítését és funkcionális szerkezetét.
Majd Zentai Zoltán mestertanárnak a Vas megyei tájnevek változásáról és az ebből fakadó problémákról szóló előadásából kiderült, a földrajzi nevek helyes használata a mindennapi tájékozódásban játszik szerepet, ezért fontos, hogy ha egy területről beszélünk, akkor mindig ugyanazon a néven nevezzük meg.
Unger Zoltán egyetemi docens arról beszélt, hogy a sóképződés mikéntje, bármennyire furcsa is elsőre, segítheti a szénhidrogén, vagyis a kőolaj- és a földgáztelepek kialakulásának megértését.
Pusztai-Eredics Alexandra doktorandusz hallgató azt fejtegette, hogy a Rába folyó vándorlása településeket, mezőgazdasági területeket veszélyeztethet, ami ellen könnyebben védekezhetünk, ha tudjuk, hogy a vándorlás hol a legerősebb.
Pozsgai Andrea doktorandusz hallgató elmondta, hogy egy területi egység művelési ágak szerinti használata hatással van a mezőgazdasági termelésbe vont fajták sokféleségére és felhívta a figyelmet arra, hogy ez befolyásolja a hosszútávú élelmezésünket.
Kardos Laura hallgató látványos digitális térképészeti hallgatói munkákat mutatott be, a modern szemléltető eszközök földrajzoktatásban betöltött szerepéréről szólva.
Végül Szabó Gergely hallgató a földrengés-veszélyeztetettség vizsgálatok jelentőségét hangsúlyozta, amelyek segítségével előre megbecsülhető, hogy megyénkben vagy az országban milyen következményekre számíthatunk földmozgások kipattanása esetén.
„Programunk a kutató hallgatóknak, valamint a doktoranduszoknak jó megjelenési lehetőség volt, hiszen számukra különösen fontos, hogy a szakdolgozat- és a doktori védés előtt minél többször beszéljenek tudományos munkájukról. Ezen kívül hallgatóinkat arra szerettük volna motiválni, hogy kapcsolódjanak be a Földrajzi Tanszék valamelyik kutatócsoportjának tevékenységébe. Természetesen leendő hallgatóinknak is ízelítőt kívántunk adni szakmai munkánkról, ezzel jelezve számukra, hogy bátran válasszák az ELTE szombathelyi képzéseit, hiszen a Savaria Egyetemi Központban változatos, modern kutatásoknak lehetnek részesei”
– mondta el Kovács Gábor.
Az előadások visszanézhetők a SEK YouTube-csatornáján.