Tudományos ösztöndíjat ér a teljesítményük
A legjobbak között is a legjobb hallgatóknak van lehetőségük arra, hogy az ELTE Savaria Egyetemi Központ (SEK) nyertes pályázatainak köszönhetően tudományos ösztöndíjasként végezzék kutatási tevékenységüket. Korábbi hasonló cikkünkhöz hűen közülük ezúttal is két hallgatót mutatunk be: a másodéves Turbucz Klaudiát, aki budapestiként tudatosan választotta az ELTE szombathelyi biológia alapszakát, valamint a már jelentősebb szakmai eredményekkel rendelkező, a földrajz alapszak elvégzése után most elsőéves angol nyelv és kultúra tanára–földrajztanár szakos Rozs Dorinát.
Jelenleg a SEK mintegy kéttucat hallgatója mondhatja el magáról, hogy az intézmény négy projektje közül valamelyikben ösztöndíjasként oktatói mentorálással tudományos kutatást folytat. Az ösztöndíjra pályázni kellett, a bírálók szigorú szempontok alapján értékelték a benyújtott anyagokat: a kutatási munkaterven kívül a hallgatók tanulmányi teljesítménye, eddigi tudományos tevékenysége, de egyes projektekben még az egyetemi közéleti szerepvállalásuk és a pedagógiai-szakmódszertani tevékenységük is értékes pontokat ért.
Turbucz Klaudia az EFOP-3.6.2-16-2017-00014 számú, Nemzetközi kutatási környezet kialakítása a fényszennyezés vizsgálatának területén elnevezésű projektben mikroszkópos és statisztikai munkát, fotoszintézis-élettani kutatásokat végez, azaz fás szárú növényeket vizsgál morfológiai és élettani szempontból, a fényszennyezés hatásait kutatva. A fényszennyezés, illetve annak az emberek és az állatok szervezetében okozott negatív következményei napjainkban a nyilvánosság egyre szélesebb rétege előtt ismertek. A projekt keretében lehetőség van a fényszennyezés növényekre gyakorolt hatásait is alaposan vizsgálni – ami, úgy tűnik, nem várt eredménnyel zárulhat. Klaudia elmondta, bár a projekt csak 2020 végén fejeződik be, a kutatók az eddigi adatok összevetéséből azt a következtetést vonták le, hogy a növények képesek hasznosítani fényszennyezést, annak jobb fotoszintetizáló képesség lesz az eredménye.
Hallgatónk kiemelte, hogy a projektben történő részvétel mellett lehetősége nyílt arra, hogy az Erdészeti Tudományos Intézet Sárvári Kísérleti Állomásának Genetikai Laboratóriumában mélyebb betekintést nyerjen a molekuláris vizsgálatok alapjaiba is. Kutatási témája hasznos előfutára a szakdolgozati témájának is.
Turbucz Klaudia útja nem magától értetődő természetességgel vezetett sem a biológia alapszakra, sem az ELTE szombathelyi campusára. Mint azt elmesélte, családja az orvosi pálya felé terelgette, de őt nem vonzotta ez a hivatás, a biológia viszont annál inkább. Miután egyértelművé vált, hogy biológia szakon szeretne tanulni, Klaudia figyelmét egy kutató biológus ismerőse hívta fel a vidéki egyetemek előnyeire, a családias légkörre, a kis csoportokban megtartott órákra, és arra, hogy ezek hallgatójaként talán még a szakmai lehetőségeket is könnyebb észrevenni és megragadni, mint a nagy intézményekben. Ám Klaudia az ELTE-t sem szerette volna elengedni, vonzotta az egyetem jól csengő márkaneve, így egyértelmű volt, hogy a Savaria Egyetemi Központba adja be a jelentkezését. Az idő őt igazolta, az elmúlt két évben sikeresen tette meg az első lépéseket a pályán, oktatói elégedettek vele, egyikük nemes egyszerűséggel csak úgy fogalmazott, hogy Klaudia nagyon tehetséges diák.
Rozs Dorina eddigi szakmai önéletrajza a sok befektetett munka és a szorgalom eredményezte sikerekkel van kikövezve, kiválóan szemléltetve a lehetőségek széles tárházát, amelyet az ELTE szombathelyi campusa a tehetséges és törekvő hallgatók számára nyújtani tud.
Dorina tavaly nyáron kapott földrajz alapszakos diplomát, valamint ő az első és ezidáig egyetlen szombathelyi ELTE-s hallgató, akinek kiemelkedő tanulmányi eredményét és tudományos munkáját a Természettudományi Kar A Kar Kiváló Hallgatója elismeréssel jutalmazta. Az alapszak három évét egy izgalmas téma, a szombathelyi agglomerálódó térség történetének kutatásán kívül, pontosabban annak hozadékaként számos egyéb előadáson, konferencián történt részvétel mellett Tudományos Diákköri Konferencián elért első, valamint Országos Tudományos Diákköri Konferencián elért második helyezés is megszépítette. Dorina a Savaria Földrajzi Tanszéken demonstrátori feladatokat is ellátott.
Hallgatónk biztos szakmai és kutatói alapokkal felvértezve egyrészt folytatta korábbi tanulmányait és kutatásait, másrészt új utakra is lépett azzal, hogy szeptemberben angol nyelv és kultúra tanára–földrajztanár szakpár elvégzésébe vágta a fejszéjét. Dorina elnyerte a Nemzeti Kiválósági Ösztöndíjat, amely segítségével tovább kutatja témáját, munkájáról továbbra is rendszeresen beszámol konferenciákon.
Dorina emellett az EFOP 3.5.1-16-2017-00012 számú, Felsőfokú duális képzések fejlesztése a nyugat-magyarországi peremvidéken elnevezésű projektben tudományos ösztöndíjasként vizsgálja a falusi turizmus helyzetét a szombathelyi agglomerálódó térségben. A kutatási eredmények segíthetik a falvak településfejlesztési koncepciójának kidolgozását.
A munka célja, hogy a kutatók képet kapjanak Vas megye falusi turizmusának aktuális trendjéről, jelen állapotáról – tudtuk meg Dorinától. Mindezt statisztikai adatok elemzésével, értékelésével, valamint falusi turizmusra épülő vendéglátóegységek kérdőíves vizsgálatával tárják fel. Hallgatónk hangsúlyozta: a turizmus megjelenése egy településen gazdasági fellendülést eredményezhet és növelheti népességmegtartó erejét. Ebből kifolyólag érdemes számba venni, melyek azok a falvak, amelyek turisztikai célpontnak tekinthetők. A kutatók a vonzerőleltár és a fogadóképesség feltárására, fejlesztési irányok megfogalmazására törekszenek.