Tudományos ösztöndíjasokként kutatnak
Az ELTE Savaria Egyetemi Központ (SEK) hallgatói a tudományos munkában is jeleskednek, oktatóik mentorálásával többük kutatásban is részt vesznek. Az intézmény nyertes pályázatainak köszönhetően mintegy kéttucat hallgató tudományos ösztöndíjasként végzi munkáját.
A felsőoktatás nem létezhet kutatás nélkül, az egyetemi oktatás épp úgy kéz a kézben jár a kutatómunkával, mint a hallgatói lét.
A hallgatók számos módon végeznek kutatómunkát: akár beadandó dolgozatról vagy éppen tudományos diákköri konferencián való részvételről van szó, az adott témában történő tudományos igényű vizsgálódás elengedhetetlen.
Az ELTE SEK nyertes pályázatainak köszönhetően mintegy kéttucat hallgató oktatóik mentorálásával tudományos ösztöndíjasként végzi munkáját. Az ösztöndíjra pályázni kellett, a bírálók pontrendszer alapján értékelték, hogy a jelentkezők megfelelnek-e a szigorú követelményeknek.
Egyikük, Laczkó Éva, aki februárban végzett biológus alapszakon, kutatásán összesen két és fél évet dolgozott, 2018 szeptemberétől öt hónapig ösztöndíjasként a „QUALITAS” Minőségi felsőoktatás fejlesztése Sopronban, Szombathelyen és Tatán című, EFOP-3.4.3-16-2016-00022 számú projekt keretében. Mint azt Éva elmondta, munkája során Pusztavám településen az 1800-as évek végétől az 1900-as évek legelejéig keletkezett halotti anyakönyvi kivonatokat és az ebben az időszakban bejegyzett halálokokat vizsgálta egy huszonöt éves időintervallumban. „Kutatási eredményeimből kiderül, hogy Pusztavámon a születéskori elhalálozások száma meghaladta a várt eredményt, a paleodemográfiai programcsomaggal készített diagramok eredménye alapján. A településen élt nők átlagéletkora magasabb volt, mint a férfiaké, ám fiatal korukban, főképp a terhesség és a szülés okozta komplikációk miatt alacsonyabb volt a túlélési esélyük. A vezető halálokok 1880 és 1905 között nem változtak, viszont a vizsgálati időszak utolsó öt évében megjelentek a daganatos megbetegedések. A csecsemőhalálozások 43 százalékát lázgörcs okozta a vizsgálati anyagomban. A fertőzések általi halálokat tekintve a legveszélyeztetettebbek a hat év alattiak és a negyven év felettiek voltak. Átlagosan a legtöbb áldozatot a téli–tavaszi évszakváltás követelte, ennek hátterében a táplálkozási lehetőségek és az éghajlat is állhattak” – mondta el Laczkó Éva.
Gulkai Zsófia, negyedéves és Németh Béla, ötödéves testnevelő, gyógytestnevelő–egészségfejlesztő szakos tanár hallgatók A felsőoktatási rendszer K+F+I szerepvállalásának növelése intelligens szakosodás által Sopronban és Szombathelyen című, EFOP 3.6.1-16-2016-00018 számú projekt Komplex egészségfejlesztő program csoportjának tagjai. Zsófiától megtudtuk: ”A csoport feladata pedagógusok és cégvezetők egészségének megőrzéséhez, valamint munkavégző képességének szinten tartásához és növeléséhez ajánlatok megfogalmazása, így biztosítva az oktatási intézmények és a vállalatok hatékony működését.” Béla hozzátette: „Ezután például a már a bemeneti mérésekhez is használt okos karkötős aktivitásmérő segítségével a résztvevők további mérésekben vesznek részt, hogy az eredmények ismeretében személyre szabott egészségfejlesztési tervet tudjunk nekik kínálni.” Arra a kérdésre válaszolva, hogy a munka során szerzett tapasztalatokat a jövőben miként tudják hasznosítani, a két hallgató elmondta, a kutatás elméleti tudással és gyakorlati tapasztalatokkal is szolgál nekik, amelyeknek pedagógusként hasznát veszik majd. Emellett úgy érzik, hogy a kutatásban történő részvétel segítségével az egészségfejlesztés olyan területeire is rálátnak, amelyekre máskülönben aligha adódott volna lehetőségük.