Természettudósok legújabb kutatási eredményei

Szöveg és fotó: Kleinhappel Miklós | 2025.02.07.

Több évtizedes hagyomány folytatódott: az ELTE Savaria Egyetemi Központ (SEK) Berzsenyi Dániel Pedagógusképző Központ (BDPK) idén is megszervezte Regionális Természettudományi Konferenciáját. A rendezvény képet adott az ELTE szombathelyi campusán folytatott természettudományi kutatások sokszínűségéről. Oktatók, hallgatók és doktori képzésben résztvevők is bemutatták legújabb kutatási eredményeiket.

A január 29-én megrendezett, immár huszadik konferenciát Lenner Tibor, a BDPK igazgatója nyitotta meg.

– A mai napon nem csak egy eseményt ünneplünk, hanem egy hagyományt is, amely összeköti a természettudományok iránt elkötelezett oktatókat, kutatókat és hallgatókat, valamint inspirációt ad és fórumot biztosít a legfrissebb tudományos és módszertani eredmények megosztására – emelte ki köszöntőjében.

Bár a konferencia ezen a néven a huszadik, története egészen a ’80-as évek végéig nyúlik vissza, emlékeztetett Lenner Tibor. A friss kutatási eredmények publikációk formájában az 1988 óta megjelenő Savaria Természettudományi és Sporttudományi Közleményekben kapnak helyet.

Az idei előadások ismét széles spektrumot öleltek fel, betekintést nyújtva a természettudomány legkülönfélébb területeibe.

A résztvevők Zentai Zoltán előadásából megismerhették a Vasszentmihályon a közelmúltban felfedezett egykori vulkán kutatócsoport által végzett geológiai és geofizikai vizsgálatának eredményeit, amelyekből kiderült, hogy a régió földtani múltja jóval mozgalmasabb volt, mint azt korábban feltételezték. (A vulkánnal kapcsolatos érdekességekről korábban videós anyagot készítettünk, amelyet itt lehet megtekinteni.)

Hasonló következtetésre jutott a következő előadás is: az érdeklődők Kovács Gábortól és Végh Annától hallhattak a Kemeneshát környékén észlelt fiatal törésvonalakról, amelyek a térség szeizmikus aktivitásának új aspektusaira világítanak rá.

Horváth Martin arról beszélt, hogy miképp lehet következtetni a vulkáni működés jellegére és a feltételezett lávató méretére, hűlési sebességére a Hercseg-hegy, illetve a Szent György-hegy kőzetanyagának összehasonlító vizsgálatának eredményeiből.

Borzsák István az e-learning lehetőségeit vizsgálta a kémiai számítások oktatásában, megmutatta, hogy a digitális tanulási módszerek hogyan tehetik hatékonyabbá az ismeretszerzést.

Az első biológiai tárgyú prezentációban Horváthné Dani Brigitta arra világított rá, hogy a felületaktív hatóanyagokat tartalmazó mosógélek milyen hatással vannak a vízi szervezetekre, és milyen potenciális környezeti kockázatokat rejtenek magukban.

Skribanek Anna, Kéri-Schmidthoffer Ildikó és Kolman Flóra mesterséges megvilágítások növényekre gyakorolt hatását vizsgáló kutatásából kiderült, hogy az éjszakai mesterséges fény jelentősen befolyásolhatja a paradicsom fejlődését és terméshozamát.

Szinetár Csaba a Rába folyó kérészeit vizsgálata: a kutató a folyó vasi szakaszán figyelte meg a 2024-es kérészrajzásokat, betekintést nyújtva ezek populációdinamikájába. Az előadásból az kiderült, hogy a Rába folyóban, Európában egyedülálló módon, a dunavirág és a tiszavirág is jelen van, és évről évre követhetőek a rajzásaik.

Egy másik kutatócsoport képviseletében Gyurácz József a Magyarországon fészkelő füzikefajok együttélési mintázatait elemezte az őszi vonulás időszakában. Kiderült, a füzikék élőhely-választását legnagyobb mértékben az egyedek testtömege, szárnyhossza és kondíciója befolyásolta.

Takács Péter a kerecsensólymok vérparazita-fertőzöttségének felmérését tűzte ki célul, és egy új, valós idejű PCR-módszer tesztelésével járulva hozzá a madárpopulációk egészségi állapotának jobb megértéséhez.

Tóth Gábor a kőszegi Szent Jakab és Szent Imre templom kriptáiban fellelhető leletek tanulmányozásával azt vizsgálta, kik éltek egy kisvárosban az újkor hajnalán. Régészeti kutatások segítségével rekonstruálta a település egykori lakosságának összetételét és életkörülményeit, betekintést nyújtva a korszak mindennapjaiba is.

20. Regionális Természettudományi Konferencia