Tanár lesz a népszerű youtuber

Márffy Bence az ELTE Savaria Egyetemi Központ végzős, osztatlan magyar–történelem és állampolgári ismeretek tanára szakos hallgatója, akinek gimnazista öccsével, Marcellel közösen készített Fabulous Industries című, képregényekről szóló YouTube-csatornájának jelenleg majdnem 25 ezer követője van. Ezzel a számmal csatornájuk a képregényekkel foglalkozó legnépszerűbb hazai YouTube-csatornák között van. Bence elhivatott a tanári pálya iránt, és célja, hogy diákjai élményeket szerezzenek az óráin – ennek érdekében a legkülönfélébb eszközökkel igyekszik felkelteni az érdeklődésüket, sok máson kívül természetesen szenvedélye, a képregények segítségével is.

Szinte napra pontosan három évvel ezelőtt indult a Fabulous Industries. Kérlek, mesélj az előzményekről.

A Fabulous Industries ötlete az első őszi szemeszterem alkalmával született meg. Gyakorolni akartam a közelgő prezentációkra, vizsgákra, hogyan beszéljek folyamatosan, értelmesen, lehetőleg nem hadarva. Mellette még az is megfogalmazódott bennem, hogy valami maradandót kéne alkotni, lehetőleg olyat, amit eddig kevesen csináltak, és olyan helyen lehessen azt elérni, ahol az emberek naponta „megfordulnak”; így jött a képregény, mint téma, és a YouTube, mint felület. Jelenleg már az öcsémmel, Marcellel ketten csináljuk a videókat, remekül megvagyunk, hetente töltünk fel tartalmakat.

Egyik szaktársadtól tudom, hogy az egyetemi órákra is becsempészted a képregényeket és az azokkal kapcsolatos információkat.

Cierna Lubica tanárnő szemináriumán tartottam előadást a 19–20. századi magyar képregény-kultúráról, ahol megemlítettem Jókai Mór nevét, akihez az első magyar képregénynek, illetve karikatúrának a megalkotása köthető. A hallgatótársaim figyelmét felkeltette a dolog, így Fűzfa tanár úr szakmódszertani szemináriumán is megtarthattam az előadást, később pedig már öcsémmel együtt zalaegerszegi általános iskolásoknak.

Amikor készültem erre a beszélgetésre, utóbbiról láttam egy videót. Elvarázsoltátok a gyerekeket. Gondoltad volna, hogy ilyen hatással lesz rájuk a téma?

Ez az óra mérföldkő volt: ennek hatására döntöttem el, hogy érdemes használni a képregényeket a tanítás során. Természetesen nem arra kell gondolni, hogy mondjuk A walesi bárdok képregényben megalkotott változatát fogom elolvastatni a gyerekekkel, hanem amikor tanulunk egy műről, foglalkozni lehet és kell is azzal, hogy ma milyen utóélete van neki.

Mondj néhány példát, hogyan tetted izgalmasabbá Arany balladájának tanítását.

Lejátszottam egy zenei feldolgozást egy metal zenekartól, megnéztünk egy videót, Arany művét angol nyelven bemutató walesi fényjátékról, sőt még énekeltem is a gyerekeknek, hogy érzékeltessem, hogy ez a ballada akár egy dalként is meg tudná állni a helyét. De hogy más témát is említsek, a mondákat tanítva beszéltünk a gyerekekkel a Képes Krónikáról, ennek kapcsán megmutattam nekik az egyik nagyon népszerű magyar történelmi képregényt, a Királyok és Kereszteket, amely felépítését, szerkesztettségét tekintve követi a Képes Krónikát. Nyilván nem lehet mindent krétával, táblával és vonalas füzettel megtanítani, de az sem jó, ha csak képregényekkel traktálom a diákokat. A képregény egy lehetőség a sok közül, olyan dolog, ami nem minden embert érdekelhet, így próbálok változatos lenni. Az a célom, hogy a gyerekek élményekkel távozzanak az óráimról, ne képregény-túladagolást kapjanak.

Mi minden van még az eszköztáradban?

Irodalmi műveknél a Rambo-versek is szóba jöhetnek egy-egy alkalommal. Arany Jánosnál például a sajátomat mutattam meg a gyerekeknek, amit az Arany(os) Rambo-verspályázatra készítettem. Ha a diákoknak éppen nincs sok kedvük az órai munkához, olykor-olykor egy történelemleckét is úgy próbálok elmagyarázni, hogy a körülöttük levő modern eszközökből, mindennapi szokásokból indulok ki. Például 3D-s modelleket mutatok történelmi helyszínekről, figurákról, alakokról, de ha mondjuk egy nagyon népszerű számítógépes játék is feldolgozta az adott témakört, akkor beszéltünk arról is, és törekedtem rávilágítani arra a tanulót, hogy mi alapul a játékban a valós tényeken.

A Rambo-versekről még beszéljünk egy kicsit, mert szerintem sokan nem tudják, miről van szó, és talán azt sem, hogy nem csak első helyezett lett a munkád, hanem a zsűri szerint minden szempontból a te videód volt a legügyesebben megvalósított alkotás.

A Rambo-vers egy internetes műfaj, amely a magyar költészetet hivatott népszerűsíteni. Mindössze alig öt éves múltra tekint vissza, de rendkívül népszerű, hiszen a lényege, hogy amerikai filmeket „szinkronizálunk”, méghozzá magyar versekkel. Így még az is előfordult, hogy Sylvester Stallone Nagy László Ki viszi át a szerelmet című versét „szavalta” Gáti Oszkár hangján. Az említett versenyen 2017-ben az egyetemisták között első helyezett lettem azzal a munkámmal, amelyben A walesi bárdok sorait Székhelyi József előadásában Homer Simpson szájába adtam. Érdekesség, hogy ugyanezen a versenyen öcsém a középiskolások között a második helyen végzett. Számomra ez a verseny azért volt fontos, mivel a zsűri elnöke a Rambo-vers kitalálója, Boldizsár Péter volt, aki külön is értékelte a pályázatra beküldött munkánkat.

Ahogy beszélgetünk, az az érzésem, mintha világéletedben tanárnak készültél volna, mert minden megnyilvánulásodban ott van a pedagógus is.

Középiskolai éveim alatt még nagyon sok minden érdekelt, de az egyetemre már úgy jöttem, hogy tanár szeretnék lenni, aki magyart és történelmet fog tanítani. Most lassan a célvonal előtt állok, és még mindig ezen az állásponton vagyok.

A Fabulous Industriessel is a tanítás a cél?

Igen, hiszen a videók a maguk szórakoztató módján tanítanak. Beszélünk az adott képregényhez, szuperhőshöz kapcsolódóan alkotókról, írókról, költőkről, színészekről, egy-egy alkalommal a történelem is bekapcsolódik a magyar irodalom mellé. Itt elfér mindkét szakom a maga módján, mellette pedig előtérben hagyjuk a szuperhősök világát. A mai fiatalok egy jelentős részét érdekli a szuperhősök világa, azonban ezeket szinte csak filmekből, sorozatokból, rajzfilmekből ismerik, míg az eredetijük teljesen háttérbe szorult mostanáig. Mi meg próbálunk afféle híd lenni az érdeklődési körük és az olvasás között. Ez a hobbimunka jó példa arra, hogy minden út Rómába vezet.

Hobbinál azért kicsit többről van szó, nem?

Alapvetően szórakozott személyiség vagyok, de szigorú magammal szemben olyan értelemben, hogy ha valamit szeretnék megcsinálni, elérni, akkor azt igenis elérem. Nincs másik lehetőség. Az egyetemi éveim alatt egyre magasabb elvárásokat tűztem ki magam elé. Így alakult, hogy a maradék szabadidőmet már két YouTube-csatorna működtetésével töltöm, amelyek valamennyire kötődnek is a szakjaimhoz. A másik, Időutazó nevű csatorna 2018 júliusában indult, a napokban ért el kétezer feliratkozószámot. Történelmi érdekességekkel, témakörökkel foglalkozó videókat töltök fel rá, ami érdekelheti a fiatalokat, de akár a történelemkedvelő felnőtteket is. A videókat már vittem be órákra. Az Időutazó még kiforratlan, de ahogy időm engedi, foglalkozom vele. Persze terveink mindig vannak. Jelenleg bővítjük, sokszínűvé tesszük a tartalmainkat, gondolkodunk közönségtalálkozókon, beszélgetéseken, diáktáborokon, diákkonferencia-szerű sorozatokon is. De utóbbi még a jövő zenéje. Nagyon sok múlik a nézőkön, illetve azon, hogy mi érdekli őket. Ami biztos, hogy idén végzek az egyetemen, általános iskolai tanár leszek, de legalább egy szakomat szeretném középiskolai szintűre emelni, mellette elhelyezkedni egy iskolában.