Szombathelyi lendület az OTDK PPAK Szekciójában: vendéglátás és helytállás

Az ELTE 23 szombathelyi hallgatója 15 pályamunkával ért el helyezést, illetve kapott különdíjat az idei Országos Tudományos Diákköri Konferencia (OTDK) Pedagógiai, Pszichológiai, Andragógiai és Könyvtártudományi (PPAK) Szekciójában. Az április 22–24. között megrendezett tudományos seregszemlének az ELTE Savaria Egyetemi Központ adott otthont. Összefoglaló.

A megnyitón a megszólalók kiemelték: a több mint 70 éves múltra visszatekintő OTDK Magyarország legnagyobb tudományos rendezvénye, amely évtizedek óta biztosít lehetőséget a fiatal tehetségek számára tudományos eredményeik bemutatására.

Borhy László, az ELTE rektora szombathelyi születésűként személyes kötődését is hangsúlyozta a helyszínhez. Beszédében rámutatott: az ELTE, mint az ország legrégebbi, immár 390 éve működő egyeteme, mindig is kiemelt küldetésének tekintette, hogy a minőségi felsőoktatás és a kutatás érdekeit szolgálja.

A rektor szavai szerint a konferencia célja most is az, mint minden alkalommal, hogy a témájuk iránt elkötelezett hallgatók színvonalas előadásokon keresztül mutathassák be kutatási eredményeiket. Tevékenységük fontossága aligha vitatható, hiszen a napjainkban rendelkezésre álló rengeteg információ között csak az elmélyült tudományos igényű munka jelenthet eligazodást, fogalmazta meg.

Borhy László hozzáfűzte: az OTDK nagyszerűsége többek között abban rejlik, hogy versengő keretek között, de támogató szakmai környezetben nyújt lehetőséget a gondolatok kibontakoztatására, ahol mindenkit összeköt a közös érdeklődés és a tudomány iránti elhivatottság. 

Weiszburg Tamás, az Országos Tudományos Diákköri Tanács (OTDT) elnöke a szombathelyi helyszín szellemi örökségét méltatta, megemlítve, hogy az ELTE Savaria Egyetemi Központ jogelőd intézményei révén több évtizede fontos helyszíne a tudományos diákköri mozgalomnak. Visszatekintett: a tudományos diákköri rendszer az 1950-es évek óta ad teret az egyéni kezdeményezésen, kreativitáson és személyes kutatói kapcsolatokon alapuló munkának.

Az elnök úgy vélekedett, a hallgatók akkor profitálják a legtöbbet felsőoktatási tanulmányaikból, ha bekapcsolódnak az önálló kutatásba és a tudományos diákkörbe is.

Zsolnai Anikó, az ELTE Pedagógiai és Pszichológiai Kar (PPK) dékánja köszöntőjében emlékeztetett, a kar tíz év alatt immár másodszor szervezett OTDK-t: 2019-ben a budapesti székhelyen volt házigazda, 2025-ben pedig a szombathelyi egység ad otthont a konferenciának, a Pedagógiai és Pszichológiai Intézet szervezésében.

A dékán elmondta, az OTDK-zók azért vannak itt, mert érdeklődnek és nyitottak a tudományos munka iránt. Majd azt kívánta, sok pozitív és hasznos szakmai élményen legyen részük, szerezzenek új inspirációkat és barátságokat.

Veres-Székely Anna, az OTDK PPAK Szekció Szakmai Bizottságának elnöke megnyitó gondolataiban felidézte, éppen Szombathelyen OTDK-zott 2001-ben.

Hangsúlyozta, hogy bár a szekcióba került pályamunkákat már előzetesen elbírálták, az igazi megmérettetés a zsűri előtti bemutatás során történik.

Kiemelte, hogy az OTDK elsődlegesen szakmai konferencia, és csak másodsorban verseny: a legfontosabbak a szakmai beszélgetések, viták, amelyek az előadások során és után alakulnak ki. Felhívta a figyelmet arra, hogy bármi is legyen az eredmény, a konferencián szerzett tapasztalat és szakmai fejlődés a legnagyobb érték a hallgatók számára.

Putz Attila, Szombathely Megyei Jogú Város Önkormányzata Kulturális, Oktatási és Civil Bizottságának elnöke arról beszélt, hogy Szombathely hosszú évtizedek óta elkötelezett a minőségi oktatás és a tudományos élet támogatása iránt.

A Vas vármegyei székhelyet a bizottsági elnök vendégszerető városként jellemezte, ahol a tudomány, a kultúra, a közösségépítés kéz a kézben jár. 

A köszöntők után Dúll Andrea, az ELTE PPK egyetemi tanára A 21. Századi tudomány központi gondolata a komplex kölcsönhatás – fejlődés, tanulás, tudás és környezet ökológiai rendszerszemléletben címmel tartott nyitó előadást.

Az OTDK PPAK Szekciójában 30 tagozatban összesen 292-en mutatták be kutatásukat. Az ország legkiválóbb pedagógus-, pszichológus-, andragógus- és könyvtárosjelöltjei a három napos rendezvény ideje alatt nem csak megmérettethették magukat, hanem szakmai kapcsolatokat építhettek és a szervezők gazdag kulturális, valamint szabadidős programokkal várták őket.

A szekció résztvevőinek száma 500 főnél is több volt.

A záróünnepségen a jelen lévőket elsőként Gáspály Mihály, a szekció szakmai bizottságának honoris causa (tiszteletbeli) elnöke köszöntötte, felelevenítve, hogy a szombathelyi pszichológusképzésnek indulásától szerves része a tudományos diákköri munka, amelyet az oktatók is szívügyüknek tekintenek. A hallgatók gyorsan szép eredményeket értek el az OTDK-n, megerősítve a szombathelyi képzést.

Gáspár Mihály beszédében a Szent György-napi hagyományról is szólt: Kőszegen több száz éve minden évben ezen a napon a szőlő jövését dokumentálják egy különleges könyvben. Ezt a hagyományt párhuzamba állította az OTDK-val, hiszen a díjazott hallgatók munkái szintén bekerülnek az Országos Tudományos Diákköri Konferencia archívumába, amely így a „tudomány jövésének könyvévé” válik.

Glovicki Zoltán, az OTDT alelnöke kifejtette, az OTDK az elmúlt hetven évben nemcsak fennmaradt, hanem folyamatosan fejlődött, ami kivételes teljesítmény a magyar tudományos életben.

Rámutatott arra is, hogy a konferencián történő részvétel nemcsak tudományos munka, hanem közösségi élmény is, amely hosszú távú kapcsolatokat alapozhat meg.

Külön köszönetet mondott a szombathelyi helyszínnek, az ELTE Savaria Egyetemi Központnak és a szervezőknek. Búcsúzóul arra kérte az OTDK-zókat, hogy őrizzék meg ezt az élményt, és adják tovább a következő nemzedékeknek.

Az ünnepségen a Roska Tamás tudományos előadást Bali Cintia, Pécsi Tudományegyetem Bölcsészet- és Társadalomtudományi Kar egyetemi tanársegéde tartotta Digitalizáció és oktatás – Interaktív oktatási alkalmazások hatékonysága a gyermekek közti egyéni különbségek fényében címmel.

A Roska Tamás tudományos előadás megtartására elsőként 2019-ben, a 34. OTDK-n került sor. Ezt követően kétévente, szekciónként egy, összesen 16 tudományterületen az Országos Tudományos Diákköri Konferencián olyan doktorjelölteket, doktoranduszokat, illetve posztdoktorokat kérnek fel az előadások megtartására, akik kutatómunkája során az általuk választott szakmai területen kiemelkedő teljesítményt nyújtottak.

A konferenciát Veres-Székely Anna értékelve, aki elmondta, őszinte élményt jelentett számára a lelkes hallgatók és az elkötelezett zsűritagok találkozása. A dolgozatok témái sokszínűek, innovatívak voltak, a tagozatok pedig magas szakmai színvonalon, jó hangulatban zajlottak.

Kiemelte, hogy néhány új téma, például a reproduktív egészség kérdése önálló tagozatként is megjelent. A zsűri visszajelzései szerint a módszertani sokszínűség, az alaposság, a motiváltság és a tudományos színvonal mellett sok esetben egy vidám, műhelyhangulatot idéző légkör is jellemezte a szekciókat.

Veres-Székely Anna hangsúlyozta, hogy a jól megtervezett, professzionális szinthez közelítő kutatások mellett jelen voltak az úgynevezett „örömkutatások” is, ahol bár a tudományos igényességet néha felülírta a narratív megközelítés és az emocionális elhivatottság, ezek az élmények különösen értékesek a hallgatók számára. A résztvevők írásban és szóban egyaránt felkészültek voltak, világos, szemléletes prezentációkat tartottak. Látható volt az önálló munka szerepe, ugyanakkor a felkészítő tanárok támogatása is jól érzékelhető volt.

Az előadások között egyéni bemutatkozások, páros és csapatmunkák egyaránt szerepeltek, az elköteleződés és az önfejlesztés igénye mindenhol megmutatkozott. A hallgatók reflektíven láttatták saját kutatásaik korlátait, és mindenki a témája szakértőjeként állhatott a közönség elé, méltán lehetnek büszkék magukra.

Végül külön méltatta a konferencia szervezését, amely minden szempontból hozzájárult a gördülékeny lebonyolításhoz. Kiemelte az ELTE Savaria Egyetemi Központot, mint kiváló helyszínt, amely nemcsak gyönyörű környezetével, hanem az érdeklődő közönséggel is hozzájárult a PPAK Szekció sikeréhez.

Az eredményhirdetésen kiderült,

az ELTE szombathelyi hallgatói két első, öt második és három harmadik helyezést értek el, valamint öt különdíjat is kaptak.

Ugyancsak szombathelyi siker: a szekció legkiemelkedőbb tudományos teljesítményéért a szakmai bizottság Horváth Milla pszichológia mesterszakos hallgatónak ítélte oda a Reménység Kitűző különdíjat.

A Pro Scientia Aranyérmesek Társasága által 2019-ben alapított rangos elismerést szekciónként egy, első helyezést elért hallgató kaphatja meg: azoknak a fiatal kutatóknak ítélik oda, akik szereplésükkel az adott tudományterületen a legkiemelkedőbbnek, tudományosan vagy innovációs szempontból a legreménytelibbnek bizonyulnak.

Szombathelyi eredmények

Fejlődéslélektan tagozat

Zsűri különdíj: Schrőter Petra

Eltérült tekintetek: az anyai okoseszköz-használat hatása az anya-csecsemő interakciók dinamikájára (Témavezető: Pergelné Remete Eszter)

Egészségpszichológia tagozat

3. helyezett: Németh Zsófia

A problematikus evési magatartás és az elhízás reziliencia fókuszú vizsgálata szív- és érrendszeri betegek körében (Témavezető: Nagy Beáta Magda)

Reproduktív egészségpszichológia tagozat

2. helyezett: Tóth Franciska

Milyen hatással van ránk termékenységünk ismerete? A testtudatosság és -értékelés, a szexuális működés, valamint a párkapcsolat összefüggése a cikluskövetéssel (Témavezető: Nagy Beáta Magda)

Zsűri különdíj: Hollósy Rozanna Kincső

Fiatal felnőtt nők menstruációs attitűdje és a párkapcsolat minőségének összefüggései (Témavezető: Pachner Orsolya Csilla)

Családi rendszerek pszichológiája tagozat

2. helyezett: Mármarosi Laura

Testvérkapcsolatok hatása a párkapcsolat minőségére (Témavezető: Pachner Orsolya Csilla, Magyar Veronika)

3. helyezett: Leéb Fruzsina és Milkovits Emma

A 21. század fapofa helyzete?! Okostelefonnal módosított anya-csecsemő interakciók vizsgálata (Témavezető: Pergelné Remete Eszter)

Zsűri különdíj: Gáncs Adrienn és Horváth-Varga Fanni

Autizmus spektrumzavarral élő gyermekek szüleinek stressz szintjét befolyásoló tényezők és hatásai (Témavezető: Pachner Orsolya Csilla)

Munka- és szervezetpszichológia tagozat

1.helyezett: Njoku Brendon Bernárd

A munkahelyi mennyiségi elvárások, a munkatempó és a munka-család konfliktus mediáló szerepe a technostressz és a kiégés között (Témavezető: Simon Adél Csenge)

Szociálpszichológia 1. tagozat

Zsűri különdíj: Bársony Csongor

Áltudomány a pszichológiában – A nárcisztikus személyiségzavar reprezentációja a YouTube-on (Témavezető: Nagy Beáta Magda)

Szociálpszichológia 3. tagozat

2. helyezett: Kovács Anna Lili

A jobboldali tekintélyelvűség és a nemek hatása a mentális zavarokkal szembeni előítéletekre (Témavezető: Lantos Nóra Anna)

3. helyezett: Léber-Frank Anna és Szekeres-Kovács Petra

Az LMBTQI párok általi örökbefogadással kapcsolatos attitűdök (Témavezető: Lantos Nóra Anna)

Sport és mozgás pszichológiája tagozat

1.helyezett: Horváth Milla Mária, Horváth-Varga Fanni, Sághi Kata, Vécsey Boglárka Kitti és Zuber Frida

A mozgás, mint az érzelmek tükre (Témavezető: Gáspár Mihály)

2. helyezett: Tóth Laura Luca

Mentális védelem a sportban: pszichológiai tényezők szerepe a sportolói kiégés és a sérülések kapcsolatában, prevenciójában (Témavezető: Gáspár Mihály)

Alkalmazott pszichológia 1. tagozat

Zsűri különdíj: Schrőter Petra és Tafferner István

Tükrözött gondolatok: mesterséges intelligencián alapuló képalkotás és a szelfdiszkrepancia elmélet új perspektívái (Témavezető: Nagy Beáta Magda, Aranyi Gábor)

Alkalmazott pszichológia 2. tagozat

2. helyezett: Bede Melinda

Lakóhelyi körülmények szerepének vizsgálata az időskor megélésében rehabilitációs ellátásban részesülő idősek körében (Témavezető: Pachner Orsolya Csilla)

További fotók elérhetők az ELTE Savaria Egyetemi Központ Facebook-oldalán közzétett posztban.