„Szombathelyen jött létre az ország legkomolyabb településföldrajz-kutatási műhelye”

Kocsis Marcell | 2018.04.12.
„Szombathelyen jött létre az ország legkomolyabb településföldrajz-kutatási műhelye”

A Savaria Földrajzi Tanszék jubileumi, 15. alkalommal rendezte meg április 5-én és 6-án a Településföldrajzi Konferenciát. A rendszeres műhelymunka és az egyetemek közötti együttműködés csúcsát jelentő kétnapos szakmai találkozónak ezúttal Bük városa adott otthont, ahol eddig soha nem látott számú, negyvenegy előadáson vehettek részt az érdeklődők.

A konferenciát követő héten dr. Csapó Tamás egyetemi magántanárral, a konferencia levezető elnökével beszélgettünk a kétnapos rendezvény előadásairól és tapasztalatairól, de a tanszék tudományos életének egyik sarokköve, a Településföldrajzi Tanulmányok című folyóirat is szóba került.

Kérdésünkre a professzor felidézte az elmúlt tizenöt év célkitűzéseit és megvalósult terveit. Már az első konferenciának kettős rendeltetése volt: szemlézni szerették volna a magyar településgeográfia kutatásait és eredményeit, illetve a fiatal doktoranduszok számára teremtettek bemutatkozási és publikációs lehetőséget, hiszen az ő előmenetelük szempontjából nélkülözhetetlenek ezek az erőpróbák.

„Általában kijelölünk egy központi témát, egy mottót a konferencia számára, majd ezt járjuk körbe. Az idei évben a magyar településhálózat általános problémái kerültek sorra. Természetesen másról is esett szó, nem mind a negyvenegy előadás kapcsolódott szorosan a témához, ezt elvárni amúgy is túlzás lett volna.”– számolt be Csapó Tamás az idei év tematikájáról. A kutatások gyakorlati eredményeit azonban nehéz a döntéshozók asztaláig eljuttatni, de egyes esetekben értek el ilyen sikereket is: „A várossá válás tematikájú konferencia kapcsán sikerült elérni, hogy a kialakított kormányzati stratégiában is figyelembe vegyék az alapkutatásokat, de ilyen téma volt még a településképek törvényi szabályozása is, ahol néhány javaslatunkat figyelembe vették.”

Az idei plenáris előadások közül a professzor úr szerint az egyik legfontosabb Kovács Zoltán akadémikus előadása volt, aki a nagyvárosok térszerkezeti problémáiról beszélt, de szintén elsők között érdemel említést Bajmócy Péter egyetemi docens, aki a Kárpát-medence faluhálózatát mutatta be.

A konferenciák előadásai nyolc éven át tanulmánykötetekben jelentek meg, majd áttértek a magasabb szakmai elismertséget nyújtó folyóiratformátumra, ami már a hetedik évfolyamát éli idén és Településföldrajzi Tanulmányok néven jelenik meg. „A nagy egyetemeket is lehagyva, Szombathelyen jött létre az ország legkomolyabb településföldrajz-kutatási műhelye.” A helyi előadókon kívül legnagyobb számban a Pécsi Tudományegyetem és a Szegedi Tudományegyetem oktatói és hallgatói képviseltetik magukat; ezen egyetemek földtudományi doktori iskolájával szoros együttműködésben van a szombathelyi tanszék csapata, kölcsönösen erősítik egymást a folyóiratra fordított pénzzel és publikációs lehetőségekkel egyaránt. 

„Szombathelyen jött létre az ország legkomolyabb településföldrajz-kutatási műhelye”

„Szombathelyen jött létre az ország legkomolyabb településföldrajz-kutatási műhelye”

0

/

0

0

/

0