Szombathely szülötteként eleve elrendelten lett régész az ELTE rektora
Borhy László a Szombathelyről indultak című novemberi konferencián hivatalos elfoglaltsága miatt nem tudta megtartani előadását, ezért külön rendezvényen számolt be kutatásai legújabb eredményeiről. Talán sorsszerűen május 8-án, egy nappal azt követően, hogy tudományos pályájának legmagasabb szintű elismeréseként a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) rendes tagjává választotta.
Az előadás helyszíne, az Iseum több szempontból kötődik Borhy Lászlóhoz (egyebek mellett az intézmény munkatársa volt), ezért ahogy az előadás előtt a Savaria múzeum, mint házigazda nevében felszólaló Csapláros Andrea igazgató megjegyezte, annak ennél jobb helyre nem is eshetett volna a szervezők választása. Szerinte csupán a múzeum római terme lett volna találóbb, amelynek csaknem három évtized után megújult állandó kiállítását két éve Borhy László nyitotta meg, de ott nem fért volna el a hallgatóság.
Polgár Marianna, a Magyar Történelmi Társulat Nyugat-dunántúli Regionális Csoportjának elnöke felidézte, hogy a Savaria Egyetemi Központban megtartott Szombathelyről indultak című konferencián olyan neves szakemberek tartottak előadást, akik középiskolai vagy felsőoktatási tanulmányaikat Szombathelyen folytatták. Borhy László a vasi megyeszékhelyen született, itt járt általános és középiskolába és tett érettségi vizsgát. Polgár Marianna úgy vélekedett, sorsszerű, hogy erre az előadásra éppen most kerül sor, miután Borhy Lászlót rendes tagjává választotta az MTA.
Borhy László szakmai érdeklődésének kezdetéről szólva elmondta, úgy gondolja, ha valaki Szombathelyen, ebben a kétezer éves városban születik, akkor eleve elrendelt, hogy régész legyen. Az Iseumra akkor figyelt fel először, amikor kisgyermekként szüleivel vasárnap délutánonként a nagyszüleihez tartva mellette vezetett az útjuk.
„Valószínűleg az Iseum volt az első latin szó, amit megtanultam”
– tette hozzá. Később, amikor már a szemben lévő zeneiskola diákja volt, és a teremből pont rálátott az Iseumra, egyre jobban foglalkoztatta, hogy mi is az, ami a szeme elé tárul. Borhy László az ELTE-n szerzett történész–régész diplomát, valamint doktori fokozatot, jelenleg a Bölcsészettudományi Kar Régészettudományi Intézet Ókori Régészeti Tanszék egyetemi tanára, az intézmény rektora. Arra a kérdésre válaszolva, miképp tudja összeegyeztetni a szakmai és a vezetői tevékenységét, elmondta, egyik kiváló mestere, az ELTE rektori pozícióját 1993 és 1999 között betöltő (ugyancsak szombathelyi születésű) Szabó Miklós professzor nagyon fegyelmezett életvitele és munkamódszere szolgál példaként számára. Borhy László szakmai tevékenységei közül egyedül a gyakorlati régészeti munka szorult háttérbe.
„Ha valami hiányzik a korábbi életemből, akkor az a föld illata és az ásatásokon töltött nyarak hangulata” – mondta.
Borhy László Pannonia határvédelmi rendszeréről szóló előadásának elején arra hívta fel a figyelmet, hogy a Római Birodalom egyik határát jelentő tartomány hatszáz éves történetének meghatározója volt a fekvése. Pannonia Itáliához közeli elhelyezkedése okán került Augusztus császár uralkodása alatt a római érdeklődés középpontjába. A Kr. u. első század második felétől kezdve épült ki a dunai határvonal mentén az az összefüggő fa–föld erődláncolat, amelynek egyre nagyobb szerep jutott Itália és Róma, valamint az egész Római Birodalom védelmében. Az előadáson elhangzott, a II. században kőbe átépült erődök védművei megváltoztak, új erődtípusok, az őrtornyok is megjelentek a Duna mentén. A késő római korban hármas tagolású védelmi rendszer épült ki Pannoniában és a tartomány előterében, és vált ez a térség Valentinianus császár idején a Római Birodalom egyik legjobban megerődített tartományává.
Szombathely szülötteként eleve elrendelten lett régész az ELTE rektora
Szombathely szülötteként eleve elrendelten lett régész az ELTE rektora
0
/
0
0
/
0