Szemtelen madár a sirály, de tényleg képes az emberre támadni?
A Madarak című filmben ez történt, és sirályok hazánkban is élnek. Madarakról szóló előadáson jártunk, amit végighallgatva már-már twiccsernek éreztük magunkat, hiszen többek között azt is megtudtuk, hol csodálhatjuk meg a környékünkön például a Harry Potter-filmekben látható baglyokat, és hogy mit keresnek a vetési varjak a szombathelyi Pelikán parkban.
Egykori környezettan alapszakos hallgatónk, Somogyi Csaba Madarak a filmvászonról címmel tartott előadást a biológia tanszéken április 24-én.
Csaba két éve tart az ismeretterjesztést és a természetvédelmet fókuszba állító vetített képes előadásokat, újabban egyre inkább rendhagyó nézőpontokból kiindulva, így beszélt már a mitológiai, vagy éppen, mint legutóbb, az egyes filmekben felbukkanó madarakról.
Csaba a madarak szerelmese, nem meglepő hát, hogy szakdolgozatát is belőlük írta, sőt, a testét borító tetoválások között (egyelőre) három is baglyot ábrázol, mert ezek a kedvencei. Némi – kötelező – megszállottságért sem kell a szomszédba mennie, ami nagyon jól jött akkor is, amikor több éjszakát rászánt arra, hogy a Ság-hegyen állítólag többek által észlelt uhu nyomába eredt, de mindeddig nem járt sikerrel; gyanítja, az uhut összekeverték az erdei fülesbagollyal.
Magyarországon mintegy négyszáz madárfaj él – Csaba ezt már az első film, a Vad évad című amerikai vígjáték ürügyén mondta el. Ennek kapcsán került szóba a twiccserség, amely a madarászat egyik ága, és tulajdonképpen madárészlelést jelent. Lényege, hogy a madarászok listát vezetnek arról, hogy mondjuk egy naptári évben hány madárfajt sikerült megfigyelniük. Hazánkban a legjobbak listáján háromszáz feletti fajtaszám is szerepelhet. Az észlelők sok esetben a madarak hangjára lesznek figyelmesek. A hangok azonosításához a laikusoknak is jó segítség lehet a xeno-canto.org címen megtalálható gazdag madárhanggyűjtemény, amely hívó- és riasztóhangokat is tartalmaz. Csaba felhívta a figyelmet arra, hogy ha a házi rozsdafarkút jobban szemügyre szeretnénk venni, akkor a hívóhangját használva akár közelebb is hívhatjuk magunkhoz. Ő a nádfoltokban fészkelő kékbegy megfigyelésekor nyúl ehhez a módszerhez. Ám – hangsúlyozta – a természetvédelem fontosabb az észlelésnél, ezért harminc másodpercnél hosszabban senki ne használja a madárhangokat, mert az már zavarná az állatokat.
A Madarak című klasszikus Hitchcock-film kapcsán Csaba arra emlékeztetett, hogy a film története valós eseményeken alapul: a madarak agresszív viselkedésének oka az volt, hogy a környezetszennyezés miatt mérgezést, idegrendszeri tüneteket okozó algafajtából ettek. És bár a valóságban a sirályok nagyon szemtelenek, még ők sem támadnak az emberre. Hazánkban a danka- és a sárgalábú sirály is előfordul – előbbi egyébként bizonyítottan tavalyelőtt fészkelt először Vas megyében, és főleg a téli etetéskor viszonylag közel engedi magához az embereket.
A Holló című film apropóján Csaba elmondta, szerinte a magyar környezetvédelem egyik sikertörténete a legnagyobb testű varjúfélék, a hollók állományának gyarapodása. Csaba szót ejtett még a vetési varjúról, amelynek nagyobb fészkelőhelyét Szombathelyen a Pelikán parknál találjuk. Sokak nem nézik jó szemmel az állatok jelenlétét ezen a belvárosi területen, de tudni kell, hogy a vetési varjak természetes fészkelőhelyeik (emberi tevékenység miatti) megszűnése miatt szorultak be a városokba.
Végül a Harry Potter-filmek következtek, amelyek gazdag bagoly-felhozatallal büszkélkedhetnek.
A történetben felbukkanó állatok közül az uhu a Kőszegi-hegységben és a Rába árterében is megtalálható, ha pedig hóbaglyot akarunk látni, akkor a Veszprémi Állatkertbe kell mennünk. Magyarországon a filmekben szereplő baglyok közül a gyöngybagoly is fészkel, leginkább templomtornyokban, csakhogy ezeket a galambok miatt sok esetben lezárják. Szerencsére egy alapítvány sikerrel dolgozik azon, hogy a lezárt templomtornyokat megnyissák
– mondta el Somogyi Csaba.