Szakmai konferenciát tartottak október 6-a alkalmából

A konferencia előadói az aradi vértanúkkal és Batthyány Lajossal kapcsolatos kutatásaik legújabb eredményeit ismertették.

Polgár Marianna, nyugalmazott főiskolai docens, a szervező Magyar Történelmi Társulat Nyugat-dunántúli Csoport elnöke köszöntőjén elmondta, Az Aradi Vértanúk Emléknapja apropóján városszerte zajlanak különféle programok.

Az egyetemen október 3-án megtartott tudományos tanácskozás mintegy előfutára a Batthyány Lajos halálának 175. évfordulója alkalmából a Vármegyeházán megszervezett emlékkonferenciának.

A rendezvény levezetésének feladatát az egyetemen az 1848/1849-es időszakot oktató Kalocsai Péter egyetemi docens, a társszervező Történelem Tanszék vezetője látta el, ezzel is hangsúlyozva a konferencia jellegét.

Hermann Róbert akadémikus, a Károli Gáspár Református Egyetem Bölcsészettudományi Karának egyetemi tanára az orosz intervenciótól a fegyverletételig tartó időszakot vette górcső alá. Előadásán „néhány közkeletű előítélettel, tévedéssel, tévhittel” kapcsolatban osztotta meg gondolatait. Elsőként arról beszélt, igaz-e, hogy az orosz és osztrák szövetség miatt a magyar szabadságharc reménytelen vállalkozás volt, majd azt fejtegette, hogy az orosz intervenciót tényleg Kossuth provokálta-e ki a függetlenség és a trónfosztás kimondásával.

Barna Attila egyetemi docens, a Széchenyi István Egyetem Jogtörténeti Tanszék vezetője a Batthyány Lajos miniszterelnök elleni főbenjáró per történetéről és jogi hátteréről beszélt.

Végül Katona Attila, a Történelem Tanszék nyugalmazott egyetemi docense Szombathely 1849-ben címmel tartott előadást.