Erik ötödéves angol nyelv és kultúra tanára – történelemtanár szakos hallgató, és már a felsőfokú tanulmányai kezdetén tudta, hogy az Erasmus egy olyan lehetőség, amivel mindenképpen élni szeretne. 2021 őszén, a hetedik félévében adatott meg neki a külföldi tanulás lehetősége, ami tanulmányaiban épp ideális időszaknak bizonyult, hogy még a rövid ciklusú tanári gyakorlat se szabhasson gátat ennek az életre szóló élménynek.

„Annak, hogy miért akartam erasmusos diák lenni, több motiváló faktora is volt: az utazás szeretete, más kultúrák megismerésének a vágya, más nyelvek és emberek iránti érdeklődés, ezeken kívül pedig szeretek kiszakadni a megszokottból, így tudtam, hogy ez a lehetőség nekem való. Szakomból adódóan eredetileg angol nyelvterületre szerettem volna menni, de erre Szombathelyről nem volt mód, végül Olaszországban lettem ösztöndíjas, ami végülis szerencsésen jött ki, hiszen ekkorra már egy éve tanultam olaszul, és mint később kiderült, az angollal is lehetőségem volt alaposan foglalkozni.”

Erik elmondta, a külföldön töltött idő sokat lendített a nyelvtudásán, aminek egyik hozadéka, hogy nemrég középfokú nyelvvizsgát tett olasz nyelvből. Fontosnak tartotta hangsúlyozni, hogy az Erasmushoz kötődő adminisztrációra minden érdeklődőnek érdemes felkészülnie, mert egy ilyen típusú tanulmányi úthoz sok dokumentumra van szükség. Eriket sz egyetem ügyintézője mindenben segítette, hogy gördülékennyé váljon a folyamat, a tanulmányi utat megelőzően és az alatt egyaránt.

„Tóth Dóri szaktársammal utaztam Padovába. Itt a diákság egyharmada külföldi, emiatt a szálláslehetőségek meglehetősen korlátozottak. Mi sajnos kicsúsztunk a kollégiumi jelentkezésből, így nehéz volt lakhelyet találnunk. Azt is érdemes tudnia azoknak, akik az Erasmuson gondolkodnak, hogy szálláshelyek böngészése közben nagyon könnyű csalókba belefutni; ez sajnos velünk is megtörtént, és a tanulópénzünk egy nem kevés összegű kaució volt.”

Erikék végül Padovától nem messze, Ponte San Nicolò városában egy bread and breakfast típusú szállást találtak ismerősöknek köszönhetően, amelynek nagy örömükre egy magyar hölgy volt a vezetője olasz férjével, akik két kétnyelvű gyermekükkel alkottak egy családot.

„Magyarul, angolul és olaszul egyaránt kommunikáltunk ideiglenes otthonunkban, aminek a szállásadók is örültek, hiszen így a gyerekek is gyakorolhatták a magyar nyelvet. Annak ellenére, hogy átmeneti otthonnak terveztük a szállást, annyira jól éreztük magunkat, hogy az egész Erasmus-időszakunkat ott töltöttük.”

Az anyagiak tekintetében Erik elmondása alapján fontos, hogy a külföldre tartó hallgatóknak mindenképpen legyen tartalékuk, amihez nyúlhatnak, ha valami baj történik, ahogyan ők is tették, miután szálláskereséskor a csaló hazugságának hittek. A program financiális támogatása nagy segítség, tette hozzá. Mindemellett az egyetemkörnyéki bárok, illetve az egyetemistákra specializálódott olcsó menzák igénybevételére is buzdítja az erasmusosokat, hiszen remek takarékoskodási lehetőségeket jelentenek.

A legtöbb Erasmuson gondolkodó egyetemistát a pénzügyi kérdéseken túl a tárgyak teljesítése foglalkoztatja leginkább.

„A közhiedelemmel ellentétben az ösztöndíjas hallgatóknak nem dupla annyi tárgyat kell teljesíteniük, mintha itthon lennének, ám a mi esetünkben ez így alakult. Akkor áll elő ez a helyzet, amikor a külföldi egyetemen valaki nem tud olyan tárgyakat felvenni, amelyekkel kiválthatók a hazai kurzusai. Én körülbelül másfélszer annyi tantárgyat teljesítettem az ELTE-s félévekhez képest, ami nem volt könnyű, viszont nagyon nagy pozitívum volt az itthoni és az olasz oktatók hozzáállása is. Mindenki mindenben rendkívül segítőkész hozzáállást tanúsított, a jóindulatuk nagyon jól esett. Megint csak bebizonyosodott, hogy mi itt Szombathelyen családias campus vagyunk, hiszen oktatóink nagyon figyeltek arra, hogy a szigorlatok és gyakorlatok teljesítése minél gördülékenyebben történjen.”

Erik nagyon nagy élménynek tartja az Erasmus-ösztöndíjasként eltöltött hónapokat.

„Mindössze annyit változtatnék, hogy ha törik, ha szakad, egy-két utazást még besűrítenék a kint-tartózkodás idejébe. Padovát alaposan felfedeztem a környező városaival együtt, keleten Velencéig, nyugaton Milánóig, délen pedig Bolognáig láttam mindent, de egy országon belüli nagyobb utazás Rómába, Nápolyba vagy Palermoba nagyon hiányzott. Azt gondolom, hogy talán a két egyetem teendőit volt kicsit nehézkes összehangolnom, viszont kevesebb tanulással biztosan bűntudattal utazgattam volna. Ezért is fontos a tárgyak kiváltása.”

Az Erasmus-programnak másik nagy előnye, hogy ösztöndíjasként ingyen részt lehet venni a helyi ország nyelvének kurzusain, amit Erik hatalmas lehetőségnek tart, arról nem beszélve, hogy a nyelvi szintet, és a képzési rendet is megválaszthatja magának a hallgató, és akár online is részt vehet az órákon.

A tanuláson túl az utazások és a többi erasmusos hallgatóval való ismerkedés élményei nagyon jó emlékek Erik számára, Padovában két erdélyi lánnyal is összebarátkozott, így velük és szállásadóikkal azóta is tartják a kapcsolatot. Mindezeken felül Erik idén újra Padovába utazott, ahol meglátogatta „az olasz családját”.

„Mindent összegezve azt gondolom, a padovai egyetemen akkora hangsúlyt fektetnek az önálló gondolatokra és a kritikai gondolkodásra, hogy ez nagyon fontos tapasztalást jelentett számomra. Nagyon hasznosan töltöttem Olaszországban a tanulmányi időmet, hiszen még az angollal angolul is foglalkozhattam: egy egész félévet szentelhettem Mary Shelley Frankensteinjének és John Milton Paradise Lostjának, elolvastuk a Canterbury Talest kritikai verzióban eredeti középangol nyelven, és szerintem ezekhez itthon kevesebb türelmem lett volna. A Frankeinsteint választottam komparatív szakdolgozatom egyik tárgyául, így sokat profitáltam az Erasmus-félévemből, hiszen olyan ismeretanyagot kaptam kinn, ami igencsak tartósnak bizonyul.”

Végezetül Erik egy egy mondatos tanáccsal látta el az Erasmus iránt érdeklődőket: „Aki azon gondolkodik, hogy bevállalja-e az Erasmust vagy sem, az ne gondolkodjon, hanem menjen.”