A Pszichológiai kutatások című rendezvényt nyitó Szabó Klaudia egyetemi adjunktus előadásán azt fejtegette, hogy a cukorbetegségnek, ennek a szervezet egészére ható kórképnek milyen szemészeti szövődményei vannak. A vizsgálódás újszerűségét az adja, hogy – ellentétben a szakirodalomban elérhető publikációk többségével, amelyek a szem érrendszerének kóros folyamatait taglalják – kutatócsoportjuk az ezeket megelőző idegi természetű következményekre fókuszál, a retina korai elváltozásait tanulmányozzák állatmodellekben. 

Lantos Nóra Anna egyetemi adjunktus kutatásának részleteit taglalva a mentális betegségekkel kapcsolatos előítéletekről beszélt. Vajon a depresszióval és az alkoholizmussal kapcsolatos vélemények esetében mennyire számít az érintett, illetve az ítéletet hozó személy neme?, tette fel a kérdést. Mint kiderült: mindkét esetben szerepet játszanak a betegségekkel és nemmel kapcsolatos sztereotípiák.  

Aranyi Gábor egyetemi adjunktus azt boncolgatta, hogy képes-e a tudomány, mit megismerési eszköz, világnézeti helyzetet betölteni. Egyebek mellett arról beszélt, mi történik, ha a tudomány „találkozik” a politikával: egy járvány terjedésének megfékezése érdekében a tudományra hivatkozva meghozott intézkedések miért nem alkalmazhatók a klímakatasztrófa hatékonyabb kezelésére? 

Pachner Orsolya Csilla egyetemi adjunktus az autizmus korai diagnosztikus lehetőségeiről szóló prezentációján a szemmozgáskövető eljáráson alapuló módszert vizsgáló kutatását mutatta be, vázolva a fejlesztést megalapozó korábbi tudományos eredményeket is.  

Nagy Beáta Magdolna egyetemi adjunktus a művi abortuszhoz kapcsolódó attitűdöket térképezte fel. Az előadás során azokat a tényezőket ismerhették meg a jelen lévők, amelyek hatással vannak arra, hogy egy személy hogyan gondolkodik a terhesség megszakításáról. A munka jelentősége abban rejlik, hogy bár a terhesség kimenetelére vonatkozó döntést egyéni és társadalmi szinten is alapvetően az abortusszal kapcsolatos attitűdök határozzák meg, ezek felmérésével Magyarországon eddig kevesen foglalkoztak. 

Az egyes előadásokat követően a résztvevők is bekapcsolódhattak a tudományos diskurzusba, feltehették a hallottak kapcsán felmerült kérdéseiket.