Az emigráns magyar irodalom egyik leghitelesebb képviselője, egy, a szó legszorosabb értelmében vett autonóm személyiség volt intézményünk vendége 1993-ban.

Faludy György a rendszerváltás előtti hatalommal való konfrontálódása miatt sokáig szinte hozzáférhetetlen volt Magyarországon. Facebook-oldalunkon folytatódik a Péntek esti egyetemi percek (PEEP) című sorozatunk, amelyben a 60 éves jubileumát ebben a tanévben ünneplő szombathelyi felsőoktatás elmúlt évtizedeit gazdag videóarchívumunk segítségével idézzük fel péntek esténként hat órakor.

Mivel az Európa Könyvkiadó gondozásában éppen a napokban jelentek meg újra Francois Villon balladái Faludy György átköltésében, legutóbbi választásunk arra a filmre esett, amely a költőnek az akkori Berzsenyi Dániel Tanárképző Főiskolán (BDTF) megtartott előadói estjét örökítette meg.

„A rendszerváltás után szinte lelkiismereti kötelesség volt személyesen megismerni mindazokat a szerzőket és művészeti jelenségeket, akik, illetve amelyek konfrontálódtak a korábbi hatalommal, ezért hosszú ideig jószerével hozzáférhetetlenek voltak. Márpedig a második emigrációjából hazatérő Faludy is ebbe a körbe tartozott”

– mondta el Barták Balázs, a Magyar Irodalomtudományi Tanszék adjunktusa, amikor arra kértük, elevenítse fel az est előzményeit.

Az irodalmár felidézte, hogy az ELTE Savaria Egyetemi Központ jogelődjében dolgozott egy „rendkívül tájékozott és elképesztő kapcsolatrendszerrel rendelkező” népművelő, Szokoly Tamás, aki a Faludy-videóban is felbukkan.

„Neki volt köszönhető, hogy már ’91-ben hallhatták a főiskolások József Attila Szabad ötletek jegyzékét Jordán Tamás előadásában, megismerhették Szilágyi Domokos verseit a legendás Illyés Kinga tolmácsolásában, hogy az egykori portás elvesztette a türelmét és áramtalanította a Dísztermet, amikor a közönség nem akarta elengedni Cseh Tamást a koncertje végén, hogy a BDTF az elsők között volt, ahol Hobo és Márta István bemutatta a Magyarország messzire van című József Attila-lemezét. Gyanítom, Szokoly Tamás nélkül Faludy Györgyöt se kaptuk volna meg.”

Faludy György a szó legszorosabb értelmében autonóm jellem volt, aki a legnagyobb áldozatokra is képes volt a gondolkodás függetlenségének megőrzése érdekében. Egy ilyen személyiség megismerésénél tanulságosabb időtöltés a mai napig aligha volna elképzelhető a kritikai gondolkodásra és az értelmiségi létre készülő fiatalság számára – vélekedett Barták Balázs.

„Az emigráns magyar irodalom egyik leghitelesebb képviselőjével, Faludy Györggyel, a határon túli magyar irodalom egyik legavatottabb kutatója, a főiskola magyar irodalom tanszékének egykori vezetője, Láng Gusztáv beszélgetett. Ma is élmény hallgatni őket.”

Mivel Faludy közvetlen barátságban állt József Attilával, az esten egy kézfogásra kerülhetett bárki a magyar líra egyik legnagyobb alakjához. És bizony az is mindenkit izgatott, hogy igaz-e a szóbeszéd, amely szerint Faludy soha nem hord zoknit, még akkor sem, ha öltönyt és nyakkendőt visel.

Barták Balázst arról is kérdeztük, hogy a költő ma az őt megillető helyen van-e az oktatásban és a közgondolkodásban.

„Faludy jelenléte az oktatásban és a közgondolkodásban méltatlan ahhoz a szellemi, etikai és gondolkodói teljesítményhez képest, amellyel hozzájárult a magyar kultúrához”

– válaszolta az irodalmár.

Azt már mi tesszük hozzá, hogy a költő műveivel való ismerkedést sosem késő elkezdeni: például az estjét megörökítő filmünkkel, vagy éppen a most megjelent Villon-kötettel, amely természetesen szóba kerül a videóban is.

Az est felvételét ide kattintva lehet megtekinteni.