Öt lélekemelő zenemű
Túlélőkészlet a világjárványhoz című sorozatunkban Pozsonyiné Falusi Anikó, a Savaria Zenepedagógiai Tanszék vezetője öt művet ajánl, amelyek más dimenzióba repítenek, álmodozásra hívnak vagy éppen mesevilágot teremtenek.
A zene gyógyító hatását már az ókori Görögországban is ismerték.
A zene, bár sokan nem tudatosan használják erre, sok máson kívül bizonyítottan képes oldani a feszültséget, csökkenteni a testi és lelki fájdalomérzetet, erősíteni a boldogságérzetet.
Sorozatunk negyedik részében ezért Pozsonyiné Falusi Anikót, a Savaria Zenepedagógiai Tanszék vezetőjét arra kértük, ajánljon öt zeneművet, amelyek jótékony hatással lehetnek testre és lélekre egyaránt.
A tanszékvezető úgy véli, a mostani bezárt helyzetben, amibe a járvány miatt kerültünk, sokat segíthet a zene, csak meg kell találni, hogy hozzánk melyik műfaj szól igazán. Az internet világában bármi elérhető, a zene végtelenül színes és gazdag világa is, érdemes hát keresni, mondja Pozsonyiné Falusi Anikó. Neki bevált.
„Martin Meyer A zene a csendből születik című könyvében a következőket írja:
»Kezdetben van a csend, és a zene a csendből jön. Azután következik az a megmagyarázhatatlan csoda, ami a legkülönbözőbb hangzások és struktúrák alkotta folyamatokból összeáll. Aztán visszatér a csend. A csend voltaképpen a zene előfeltétele. Rajtunk múlik, hogy megteremtjük-e magunkban ezt a csendet, amely alkalmassá tesz bennünket a zenehallgatásra.« És ebben pont az a csodálatos, hogy mindenki megtalálhatja azt a zenét, ami őt abban a pillanatban, abban az élethelyzetben a leginkább megérinti. Bizonyára vannak olyanok, akik a mostani egymástól elzárt helyzetben aktívabb, frissebb, energikusabb zenékre vágynak. Nekem most inkább a lassabb, meditatív muzsika jut eszembe, az, amely nyugalmat, harmóniát, kiegyensúlyozottságot áraszt.”
Pozsonyiné Falusi Anikó szubjektív ajánlata.
Vivaldi: Filiae Maestae Jerusalem II. (Sileant Zephyri)
„Az igazi zene kapocs a mindennapok és az ezen túlmutató dimenzió között. Kirángat a hétköznapokból, elemel, más dimenzióba repít. Ezt a barokk nagyvonalú gazdagsággal tudta: különleges hangszínekkel, éteri effektusokkal.”
Mozart: C-dúr zongoraverseny II. tétel
„A jellegzetes mozarti szerenádhangok csendülnek fel ebben az ihletett lassú tételben. A halk vonósok, pengetett basszus fölötti nagyívű zongoradallam ábrándozásra, álmodozásra hív.”
Schubert: Esz-dúr Trió op.100 Andante con moto
„A zeneszerző utolsó műveinek egyike, amelynek egy svéd népdal a főtémája. Ebből teremt mesevilágot a zongora–hegedű–cselló hármas.”
„A nocturne éji zenét jelent, s mint ilyen, közeli rokona a szerenádnak. Kecses, érzékeny, intim, igazi romantikus műfaj. Egy bensőséges vallomás...”
„A 20. század első felében élt francia zeneszerző négy motettából álló kórus kompozíciójának egyik tétele: Ó hatalmas rejtély.”
Rejtély a zene is, fűzi hozzá Pozsonyiné Falusi Anikó, hiszen mindent tudunk róla, boncolgatjuk, elemezzük, elemeire szedjük, vizsgáljuk szerkezetileg, harmóniailag, de a hatása mégis rejtély marad.
„És az a jó, ha hagyjuk, hogy hasson ránk.”