Online szakmai útmutató a fényszennyezésről

A fényszennyezésről – világosan!

címmel jelentetett meg online szakmai útmutatót az Agrárminisztérium Környezetügyért Felelős Államtitkársága és a Hortobágyi Nemzeti Park Igazgatóság. A kiadvány elkészítésében jelentős szerepet vállalt az ELTE három szombathelyi oktatója, Kolláth Zoltán, Gyurácz József, valamint Száz Dénes, és több fejezetében jelennek meg olyan tartalmak és eredmények, amelyek annak a fényszennyezés mérésével és hatásaival foglalkozó kutatási projektnek köszönhetők, amely a Savaria Egyetemi központ vezetésével jelenleg is fut.

A fényszennyezés és hatásainak egy korábbi megközelítés szerinti csoportosítása alapján a horizont síkja fölé irányuló fény okozza az égbolt kifényesedését (korábban ezt csillagászati fényszennyezésnek nevezték),
a lefelé irányuló fény pedig ökológiai fényszennyezésért felel.
(Fotó: Kolláth Zoltán)

Az elsősorban a természetvédelmi hatóságok és nemzetipark-igazgatóságok számára a kültéri mesterséges éjszakai világítás okozta fényszennyezés kiküszöbölésére, csökkentésére irányuló tevékenység támogatására, a fény nemzetközi napja alkalmából megjelent kiadvány a készítők reményei szerint hasznos olvasmány lehet még önkormányzatoknak, beruházóknak, világítási rendszerek tervezőinek, kivitelezőinek és mindazoknak, akik kapcsolatba kerülnek kültéri világítótest vagy fényforrás létesítésével és felelősen gondolkodva tenni kívánnak a fényszennyezés kiküszöbölése, csökkentése érdekében.

Az UNESCO égisze alatt 2015-ben megtartott A fény nemzetközi évét követően 2018-tól minden évben május 16-án ünnepeljük A fény nemzetközi napját, amelyen a szervezet a fényszennyezés csökkentésének és a természetes sötét égbolt megőrzésének fontosságára is fel kívánja hívni a figyelmet. A nemzetközi szervezet e tevékenységébe számos szakmai partnert von be. A célkitűzéshez az Agrárminisztérium a most megjelent útmutatóval járul hozzá.

Az éjszakai horizont látványa a környező városok fénykupoláival a hortobágyi Tornyi-dombról.
(Fotó: Kolláth Zoltán)
 

Definíciója szerint a fényszennyezés olyan mesterséges zavaró fény, amely a horizont fölé vagy nem kizárólag a megvilágítandó felületre és annak irányába, illetve nem a megfelelő időszakban világít, ezzel káprázást, az égbolt mesterséges fénylését vagy káros élettani és környezeti hatást okoz, beleértve az élővilágra gyakorolt negatív hatásokat is.

A fényszennyezés a környezeti ártalmak egyik kevésbé ismert formája, pedig ugyanannyira oda kellene figyelni rá, mint a többi szennyező forrásra. A fény hatással van a növényekre, állatokra és hasonlóan az emberekre is. Akár kis mennyiségű, rossz időben érkező fény is megzavarhatja az élőlények belső óráját, a hormonok termelését, vagy akár a teljes ökoszisztémát is károsan érintheti. A ragadozó–zsákmány kapcsolatok felborulhatnak és az éjszakai fajok növekvő mértékben elveszthetik életterüket. Ezzel egyidejűleg a fény előállítása egyre olcsóbbá válik a modern technológia jóvoltából. Ráadásul a kibocsátott fény nagyobb arányban tartalmaz kék komponenst, amely káros a környezetünkre.

Hazánkban a 2014─2017 közötti időszakban 3 százalékkal nőtt a mesterséges fényt kibocsátó terület nagysága, amely együtt járt a fényszennyezés növekedésével.

Az éjszakai égbolt egy alacsony fényszennyezésű területen: Zselic, Magyarország.
(Fotó: Kolláth Zoltán)

Az ELTE Savaria Egyetemi Központ vezetésével Nemzetközi kutatási környezet kialakítása a fényszennyezés vizsgálatának területén című, EFOP-3.6.2-16-2017-00014 számú, három hazai egyetem együttműködésében a fényszennyezés mérésével és hatásaival foglalkozó tudományos projekt fut. A projekt egyik fontos eleme hazai védett természeti területek, kiemelten nemzeti parkok fényszennyezettségének felmérése, kapcsolódva a Nemzeti Tájstratégiában megfogalmazott célokhoz.

A most megjelent kiadvány több fejezetében is megjelennek olyan tartalmak, eredmények, amelyek e kutatási program megvalósításának köszönhetők. Ezeket a projektben résztvevő kutatók írták: az ELTE szombathelyi oktatói (Kolláth Zoltán egyetemi tanár, a projekt szakmai vezetője, Gyurácz József főiskolai tanár, valamint Száz Dénes tudományos munkatárs) és az egri egyetem kutatói.