Online rendezték meg a nemzetközi történész konferenciát
Még a szervezők sem bíztak abban, hogy minden szempontból ilyen jól sikerül az osztrák modernkori történészek első online nemzetközi konferenciája.
Az április 16–18. között megtartott nagyszabású rendezvényen Murber Ibolya, a történelem tanszék egyetemi docense képviselte az ELTE-t, akitől nem csak előadásáról, hanem a konferencia kulisszatitkairól is sok mindent megtudtunk.
Az Innsbrucki Egyetem történészei ebben az évben immár tizenharmadik alkalommal szervezték meg az osztrák modernkori történészek nemzetközi konferenciáját (Österreichischer Zeitgeschichtetag), ám a koronavírus-járvány, illetve az ezzel összefüggő korlátozások az ő terveiket is keresztülhúzták. Március végén aztán úgy döntöttek, hogy nem marad el a rangos tudományos esemény, hanem az online térben valósítják meg – így az idei rendezvény lett az osztrák modernkori történészek első online nemzetközi konferenciája.
A háromnapos rendezvényen kiváló technológiai háttérrel, az Adobe Connect alkalmazás segítségével huszonhárom panelben adtak elő az otthonukból a történészek, miközben panelenként hetven–száz ember hallgatta őket – tudtuk meg Murber Ibolyától.
„A szintén otthon tartózkodó közönség tagjai nagyon aktívak voltak, amit az általuk feltett rengeteg kérdés is mutatott. Az egyes panelek után az előadók és a hallgatóság, mint az a hagyományos konferenciákon is szokás, együtt kávézhatott. Igaz most csak virtuális kávézókban folytatódhatott az eszmecsere és a kapcsolatépítés. Az online konferencia a YouTube-on élőben közvetített history slammel zárult – mindenki nagy örömére.”
Az ELTE szombathelyi docense hozzátette: a szervezők bevallották, nem bíztak abban, hogy ilyen nagy közönség érdeklődik majd a történész szakma által várva várt szakmai esemény iránt, illetve nem voltak biztosak benne, hogy technikailag is kivitelezhető a rendezvény.
Murber Ibolya a konferencia második paneljében adott elő két bécsi történésszel együtt. Mindhárman a két világháború közötti transznacionális politikai erőszak ausztriai vetületeit vizsgálták.
„Azt mutattam be, hogy miként támogatta a Bethlen-kormány az 1920-as évek végén az osztrák szélsőjobboldalt és milyen módon járult hozzá az 1930-as évek elejére kiépült osztrák autoriter rendszerhez.”
Az előadásához kapcsolódó kérdések főként arra irányultak, hogy az eddigi kutatások elsősorban a Mussolini vezette fasiszta befolyást hangsúlyozták, így fontos látni, hogy egy szomszédos kis ország illegális felfegyverkezése, a bethleni békés revízió jegyében milyen fontos szerepet kapott Ausztria jobbratolódásába – számolt be Murber Ibolya.
A panelben elhangozott előadások az idei év koratavaszán a frankfurti Campus Verlag gondozásában megjelent kötetben napvilágot látott tanulmányok rövidített változatai voltak.
További részletek a konferenciáról itt.