Nagykorú lett a konferencia

Kleinhappel Miklós Fotó: SEK-archív/Kleinhappel Miklós (Mika János a tavalyi konferencián előadása közben.) | 2019.05.27.
Nagykorú lett a konferencia

Az elektromos meghajtású repülés lehetőségeiről, a Vas megyei gazdasági adatok mögött megbúvó részletekről és arról is szó esett a földrajz tanszéken május 18-án, immár tizennyolcadik alkalommal megrendezett Természet-, műszaki és gazdaságtudományok alkalmazása nemzetközi konferencián, hogyan tud egy nagyváros alkalmazkodni a lehullott csapadék mennyiségében bekövetkezett változásokhoz.

Ha május, akkor a reáltudományok művelői jól tudják, hogy a Savaria Egyetemi Központban izgalmas és változatos konferencia vár rájuk. Az intézmény három egykori oktatója, dr. Károssy Csaba, dr. Szűcs Huba László és prof. dr. Kászonyi László által életre hívott tudományos tanácskozás évről évre Szombathelyre vonzza a szakmájukban már nevet szerzett tudósokat épp úgy, mint azokat a fiatalokat, akik most teszik meg első lépéseiket a tudományos pályán, hiszen a konferencia fő célja a kezdetektől az volt, hogy a fiataloknak (alap- vagy mesterképzésben részt vevő egyetemi hallgatóknak, doktorandusz hallgatóknak) épp úgy lehetőséget adjon kutatási eredményeik bemutatására, mint a már a pályán lévőknek. A konferencián a helyi szakemberek és hallgatók is képviseltetik magukat; idén sem volt ez másként.

Az immár nagykorúvá lett rendezvény programja a korábbi évekhez hasonlóan ezúttal is Mika János (Eszterházy Károly Egyetem Földrajz- és Környezettudományi Intézet) előadásával kezdődött. A szakember mindig érdekes és aktuális témát fejt ki, most az Európai Környezeti Ügynökség idei jelentése szerint a zajterhelés, a levegőminőség és a hőmérsékleti szélsőségek területi különbségeiről beszélt, arra is kitérve, ezek a problémák hogyan esnek egybe bizonyos társadalmi–gazdasági mutatókkal.

Ezt követően az előadások két szekcióban folytatódtak. A teljesség igénye nélkül – a konferencia előadásainak összefoglalója segítségével – ezekből szemezgettünk.

Óvári Gyula, Fehér Krisztina és Békési Bertold (Nemzeti Közszolgálati Egyetem Hadtudományi- és Honvédtisztképző Kar Katonai Repülő Intézet) kutatásából kiderül, annak érdekében, hogy mérséklődjön a légiközlekedés okozta légköri szennyezés, különböző irányban indultak fejlesztések: a kevesebb tüzelőanyagot felhasználó vagy annak jobb égését biztosító, korszerű hajtóművek létrehozása, valamint bio- és szintetikus tüzelőanyagok előállítása épp úgy a fejlesztési irányok között szerepel, mint az áttérés az elektromos meghajtásra. Utóbbi esetében a légijárművek károsanyag-kibocsátása a hibrid rendszerűeket kivéve közel nulla, zajszennyezésük is igen alacsony. Kritikus elemeik az akkumulátorok, mert egyelőre alacsony energiasűrűségük miatt nem képesek kiszolgálni a nagygépes repülést, viszont a rövid hatótávolságú, illetve repülési idejű oktató, kiképző repülőgépek esetében, illetve a légi taxi alapú városi közlekedésben lassan megfelelnek a kívánalmaknak.

Palkovits István (ELTE Berzsenyi Dániel Pedagógusképző Központ Savaria Földrajzi Tanszék) problémafelvetése szerint Vas megye esetében meglepő, de igaz, hogy nincs nincs erős törekvés sem a politikusok, sem a helyi üzleti környezet trendjeinek kitett vállalkozások, sem az életstratégiákat formáló-megvalósító állampolgárok részéről arra, hogy tisztában legyenek az őket körülvevő gazdasági viszonyokkal, állapotokkal, azok tendenciáival. Palkovits István azt vizsgálta, hogy a rendelkezésre álló „teljesítmény-mutatók” önmagukban alkalmasak-e egy terület állapotának általános érvényű minősítésére, és kitért az összkép megítélését befolyásoló további tendenciákra is.

Kozma Katalin, Hartal Eszter, Torma András (Széchenyi István Egyetem Környezetmérnöki Tanszék), Csongrádi Zoltán (Pannon-Víz Zrt.) és Kovács Erik (ELTE Környezettudományi Doktori Iskola) kutatása abból az alaphelyzetből indul ki, amely szerint évek óta tapasztalható, hogy a Kárpát-medencében egyre gyakoribbá váltak a hosszú száraz időszakok, amit gyakran egy intenzív, özönvízszerű, hirtelen lezúduló csapadék követ. A jelenség leggyakrabban a tavaszi és a nyári hónapokban megfigyelhető. Vizsgálataik során feltérképezték, hogy a győri régió területén hogyan és milyen mértékben változott meg a lehullott csapadék mennyisége, intenzitása, milyen változások figyelhetők meg az utóbbi harminc évben évben, és arra is válaszokat kerestek, hogy egy nagyváros hogyan alkalmazkodik, alkalmazkodhat ezekhez a megváltozott helyzetekhez úgy, hogy a megfelelő életminőséget fenn tudja tartani, illetve milyen változtatásokra van szükség ahhoz, hogy ezt a törekvését meg is tudja valósítani.

A tizennyolcadik Természet-, műszaki és gazdaságtudományok alkalmazása nemzetközi konferencia rendezői az Eötvös Loránd Tudományegyetem Berzsenyi Dániel Pedagógusképző Központja, az MTA Vas Megyei Tudományos Testülete, a Szombathelyi Tudományos Társaság, a Magyar Meteorológiai Társaság Szombathelyi Csoportja, a Selye János Egyetem Biológia és Kémia Tanszékei és a Műszaki és Természettudományi Kultúráért Egyesület voltak.