Nagy dobás a Karinthy Szalonban
A Vizuális Művészeti Tanszék hallgatóinak munkáiból nyílt komoly jelentőségű kiállítás a budapesti Karinthy Szalonban, a rendkívül beszédes Nagy dobás címmel.
Nem vitás, hogy ha egy kisebb vidéki egyetem vizuális művészeti és művészetközvetítési képzést folytat, akkor sokkal jobban meg kell küzdenie a láthatóságért, mint a legismertebb intézményeknek. Ám a vidéki lét nem minőségjelző, erre kiváló bizonyíték az a tárlat is, amely szeptember 26-án nyílt meg Budapesten, a Karinthy Szalonban. A kiállított munkák minősége felveszi a versenyt akár a magyarországi képzőművészeti felsőoktatás országos központjának tartott Magyar Képzőművészeti Egyetem hallgatóinak alkotásaival is, ami a tanszék elsőrangú szakembergárdáját és a tehetséges fiatalokat egyaránt dicséri.
A kiállítás diplomamunkákból, az Országos Tudományos Diákköri Konferencia Művészeti és Művészettudományi Szekciójában bemutatott művekből, valamint jelenlegi hallgatók alkotásaiból álló tanszéki bemutatkozás, amelynek nincs közös témája, de a rendezés jól szelektálja a különböző témákat és tendenciákat. A tárlat így már-már átfogó áttekintést ad arról, hogy a tanszék hallgatói milyen sok technikában és témában próbálják ki magukat a képzés során, de az oktatók hozzáállásáról is árulkodik (az alkotó hallgatók szabad kezet kapnak, tanáraik pedig erős háttérmunkával segítik őket).
A kiállítás címe utal a komoly jelentőségű megmutatkozási lehetőségre, valamint a címadó munkára, Epres Virág Képtársas című, szellemes installációjára, amely valójában egy művészeti témájú társasjáték. A játék a Monopolyhoz hasonlatos, de a jutalmazások és a büntetések a művészettel kapcsolatosak.
A tárlaton Nagy Dóra és Vörös Gizella jóvoltából absztrakt művek, Nyerges Kincső, valamint Pospischill Mercédesz által a média által elvárt női szépségeszménnyel kritikus portrék láthatók. Katona Viktória Önterápia című megrendítő munkája egy kétszemélyes ágy, amelyre készítője saját verseinek sorait hímezte, a feliratokhoz pedig külön művekként, de hozzájárulva a mű teljességéhez, grafikai munkák társulnak. Márk Martina árnyékok inspirálta alkotásában az egymástól eltolt fekete, szürke, fehér képrészletek egy szubjektív táj képzetét sugallják. Soós Enikő pénz mindenhatóságára reflektáló művében a régi, hibás, elszíneződött fémpénzekben nem az értékükre, hanem a kosz esztétikai értékére figyel fel, és kissé felnagyítva, mintegy képként megfesti őket. A kiállítás anyagában egy környezetszennyezésre válaszoló mű is helyet kapott: Papp Noémi húsz darab PET-palackra hímezte a To infinity and beyond! (A végtelenbe és tovább!) szöveget. Három olyan munka került a Karinthy Szalon kisebb termébe, amelyek a hagyományos technikák kortárs újraírásaként értelmezhetők, és amelyeket hasonló tónusú, barnás színvilág jellemez: Takács Szilvia tudományos diákköri konferencián díjazott munkája a falusi lét benyomásait különíti, vonatkoztatja el, Gulyás Máté fametszetén a Colosseum és egy stadion mosódik egybe, Lukács Klaudia pedig stilizált, kollázsolt ipari tájsorozattal képviselteti magát.
A Vizuális Művészeti Tanszék arra törekszik, hogy hallgatói klasszikus alapképzést kapjanak, de minden történeti korszakot, technikát kortárs nézőpontból megközelítve. A tanszékvezető a hallgatók kortárs művészetben való tájékozottságának fejlesztésére többféle módszert alkalmaz: rendszeresen workshopokat szervez a művészeti színtér különböző szereplőivel, de sikerült már több, a fősodorba tartozó helyen a legjobb munkákból kiállítást szerveznie.
Így a tanszék a kiállításmegnyitó napját is a lehető legjobban kamatoztatta: az ELTE Savaria Egyetemi Központ támogatásával egésznapos tanulmányutat szervezett Budapestre. Ennek délelőttjén először a Szépművészeti Múzeum ókori és reneszánsz anyagát tekintették meg, majd szecessziós sétát tettek a Városligeti fasorban és megszemlélték Árkay Aladár szecessziós református templomát. A délután a kortárs művészeté volt: ellátogattak a Faur Zsófi Galériába, ahol a névadó ismertetőt tartott egyebek mellett a kereskedelmi galériákról, a műtárgyvásárokról, valamint az alkotások árának alakulásáról. A tanulmányútra a Karinthy Szalonban György Péter, esztéta által megnyitott tárlat tette fel a koronát. A kiállítást, amelyről időközben kritika jelent meg az Élet és Irodalomban, október 16-ig lehetett megtekinteni.
Nagy dobás a Karinthy Szalonban
Nagy dobás a Karinthy Szalonban
0
/
0
0
/
0