Múzeumi tárlatnyitó az ELTE rektorával
A lapidárium története az 1700-as évekre nyúlik vissza, amikor Szily János a püspöki palota Sala Terrenájában helyezte Savaria római kori emlékeit. A régészeti gyűjtemény a kőemlékekkel együtt 1908-ban került át a Savaria Múzeumba. A kőtárat Paulovics István alakította ki 1939-ben, a múzeum felújításakor és kiállításainak átrendezésekor.
Az alagsori helyiség mostani csaknem húszmillió forint értékű fejlesztése az Emberi Erőforrások Minisztériumának a vidéki múzeumok, illetve a kisebb muzeális intézmények támogatására létrehozott Kubinyi Ágoston Programja keretében, valamint városi támogatásból két ütemben történt meg.
A július 29-én megtartott kiállításmegnyitón Csapláros Andrea, múzeumigazgató emlékeztetett, a hazai lapidáriumok között a szombathelyi – anyagát és témaköreit tekintve is – fontos helyet tölt be.
A szakember köszöntőjében elmondta, napjainkban a múzeumok feladatai között szerepel a helyi identitás megteremtése, valamint hogy közösségi térként működjenek. Úgy vélekedett, ezeket gyűjteményük gondozásával, bővítésével és a tudományos életben való részvétellel tudják megtenni.
Horváth Soma, a vasi megyeszékhely alpolgármester beszédében úgy fogalmazott, a kiállítás a mostani korszerűsítéssel mérföldkőhöz érkezett. A kétezer éves város római kori történetét és emlékeit bemutató tárlat hűen tükrözi a település gazdag múltját, tette hozzá.
Szende László, a Kulturális és Innovációs Minisztérium főosztályvezetője kiemelte, a Savaria Múzeum munkatársai felelős gondolkodásról tesznek tanúbizonyságot, amikor a múlt emlékeit meg kívánják őrizni a következő generációk számára.
Borhy László megnyitó előadásán elhangzott, eddig összesen 400 ezer római birodalmi feliratos emlék került elő. Folyamatosan bővülő forrásanyagról van szó, annak ellenére, hogy ókori leletek ritkán bukkannak fel, de különféle – nem csak köveken lévő, hanem egyebek mellett bőrre írt, fába égetett – feliratok gyakran. Ezek a leletek a mikrotörténelem megírásához adnak segítséget a szakembereknek.
Savaria történelmének megismeréséhez kétszázharmincnyolc kőemlék járul hozzá, a település alapításától a késő római korig, amelyek nagy része feliratos, kisebb hányaduk felirat nélküli, faragott. Sírfeliratok, oltárok, császárok tiszteletére és városi tisztségviselőknek emelt feliratok, mérföldkövek találhatók meg a temetői, építészeti és vallási emlékek között, tudtuk meg Borhy Lászlótól.
Múzeumi tárlatnyitó az ELTE rektorával
Múzeumi tárlatnyitó az ELTE rektorával
0
/
0
0
/
0