Műszaki projektek a szombathelyi egyetemen

Kocsis Marcell – Fotó: Kovács Attila / MTI (illusztráció) | 2018.06.27.
Műszaki projektek a szombathelyi egyetemen

Az EFOP-3.6.1-16-2016-00018 nevű projekt kapcsán már több tudományos kutatásról is beszámoltunk, amelyek jelenleg a Savaria Egyetemi Központ falai között zajlanak: dr. Polgár Tibor egyetemi docens vezetésével egy munkacsoport egészségfejlesztési programon dolgozik, dr. Sidor Jurij koordinálásában egyes anyagok alkalmazhatósági mutatóit kísérlik meg kiszélesíteni a SEK kutatói, a most bemutatott, dr. Kollár László által irányított csapat pedig az energia átalakító és szállító rendszerek kevésbé ismert jelenségeit térképezik fel.

A fent említett két műszaki irányú kutatócsapat az 5. munkacsoport része: ezen belül Kollár László és kollégái elsősorban a távvezetékeket és szélerőműveket érő környezeti hatások fizikai leírásával foglalkoznak: a lengéseken és a dinamika törvényein keresztül kísérlik meg bővíteni az ezekről alkotott tudásunkat.

Ez a tudás pedig valóban hasznossá válik a gyakorlatban: a napjainkban széleskörben alkalmazott nagyfeszültségű távvezetékeken a téli és hidegebb időszakokban rendszeresen jelentősebb mennyiségű jég képzőik. Olvadáskor vagy a szél hatására azonban ez a jég hirtelen leeshet ezekről a vezetékekről, ami természetesen nagyarányú kilengésükkel járhat, ez pedig kárt tehet mind a sodronyban, mind azokban a pontokban, ahol a sodronyok az oszlopokhoz csatlakoznak. Két súlyos probléma is adódhat ebből a jelenségből: ha a különböző fázisok egymáshoz érnek akkor átütés, ennek okán pedig veszélyes kár keletkezhet, illetve a felfüggesztések deformációjának következtében akár el is szakadhat a vezeték, sőt szélsőséges esetben a tartóoszlop kidőlésére is volt példa.

Ezeket a jelenségeket numerikusan, számítógépen is szimulálják, de a SEK-en is építenek a helyi mérnökoktatók egy kicsinyített labormodellt a vizsgálatokhoz: jég helyett súlyokkal idézik elő a lengéseket. Ilyen módokon tudják a sodrony kitérését lengés közben és a felfüggesztésre ható erőket; ez utóbbiak jelentősen változnak mozgás közben. További dinamikai hatás a sodrony esetleges elszakadása, ekkor ez pulzusszerű terhelésként fut végig a távvezetékeken. Az oktató azt is hangsúlyozta, hogy elsődleges céljuk ezeknek a hatásoknak a kivédése és ehhez a legfontosabb, hogy megértsék és a fizika nyelvén leírhatóvá tegyék őket; Kollár László a Kanadában szerzett tapasztalatait is felhasználja, továbbá Kínából Yiqing Meng kutató segíti a szombathelyi kutatásokat elektronikai, adatgyűjtési és modellezési ismereteivel.

A távvezetékeken túl a projekt másik vizsgálati területe a szélerőművek lapátjait érő külső hatások következményeinek felmérése. Itt a dinamikán kívül az áramlástan is fontos szerepet kap: amennyiben jég rakódik le a lapátokra, megváltozik az alakjuk és ennélfogva a viselkedésük is. Azokon a helyeken, ahol a jegesedés állandó probléma, ott éves szinten akár 20%-kal is romlik az érintett szélerőműveknek a teljesítménye, mutatott rá a probléma súlyára az oktató. Az ónos eső és a széllökések is fontos és modellezendő befolyásoló tényezők, amelyek meghatározzák a jegesedést. Az ennek következtében kialakuló egyenlőtlen terhelés pedig akár nemkívánatos rezgéseket is okozhat a szerkezetben.

Kollár László azt is elmondta, hogy hosszú távon szeretne hallgatókat is bevonni a kutatásokban, hiszen kiváló OTDK- vagy szakdolgozati témának tartja a Szombathelyen folyó újító műszaki tárgyú kutatásokat.