Mozaikok Szombathely koraújkori történetéből
Szombathely koraújkori történetét kutatók adtak elő a Magyar Történelmi Társulat Nyugat-Dunántúli Regionális Csoportjának legutóbbi tudományos konferenciáján.
Az ELTE Savaria Egyetemi Központ Forrásközpontjának Konferenciatermében megtartott rendezvény elején a résztvevők egy perces néma felállással emlékeztek a közelmúltban elhunyt Kiss Máriára, a Vas Megyei Levéltár korábbi igazgatójára, Szombathely koraújkori történetének egyik neves kutatójára, akit Polgár Marianna, nyugalmazott főiskolai docens, a csoport elnöke sokuk kutatói és szakmai munkájának lelkes segítőjeként jellemzett.
Majd az elnök bemutatta utód kollégáját, a történelem tanszék középkori és koraújkori történész tanárát, illetve a konferencia levezető elnöki teendőit ellátó Urbán Mátét. Tőle az előadásokat bevezetendő a történelmi háttérről hallhattak rövid összefoglalót a jelen lévők.
Urbán Máté elmondta, ugyan Szombathely a koraújkorban nem lett szabad királyi város, de számos olyan privilégiumot szerzett, amelyek a település jelentőségéről mesélnek. Szombathely akkori lakói küzdöttek azért, hogy minél több jogot megszerezzenek, és ha formálisan nem is érték el, megközelítették a szabad királyi városi rangot.
Erről szólt Zágorhidy Czigány Balázs (Domonkosrendi Gyűjtemény és Múzeum, Vasvár) és Rétfalvi Balázs (Szombathelyi Egyházmegyei Levéltár) előadása.
A további előadások a szombathelyi polgárok és nemesek mindennapjait mutatta be: Bakó Balázs (ELTE Savaria Regionális Pedagógiai Szolgáltató és Kutató Központ) a Mikes család történetéről, Cierna Lubica (ELTE SEK) végrendeleteik tükrében a 18. századi Szombathely lakóiról, Tóth Ferenc (MTA Bölcsészettudományi Kutatóközpont, Budapest) a Szent Márton-kultuszról beszélt.
Mozaikok Szombathely koraújkori történetéből
Mozaikok Szombathely koraújkori történetéből
0
/
0
0
/
0