A Mozaikok az életmód és a mentalitás történetéből című április 10-én megtartott tudományos tanácskozás szervezői – a Magyar Történelmi Társulat Nyugat-Dunántúli Csoportja és az ELTE SEK Történelem Tanszéke – közül az előbbi képviseletében Polgár Marianna elnök köszöntőjében a témaválasztás indokairól beszélt.

Elmondta, az utóbbi évtizedekben a történettudomány szintetizáló kutatási területei – a művelődéstörténet, a kultúrtörténet, a régészet és a művészettörténet – közé került az egyes társadalmi csoportok koronkénti életkörülményeinek vizsgálata is.

A mindennapi történelem helyet kapott a korszakos egyetemi jegyzetekben, általános- és középiskolai tankönyvekben. És ahogy más felsőoktatási intézményekben, az ELTE szombathelyi campusán is kurzusok épülnek az életmódtörténet bizonyos részeinek kutatására, tanulmányozására.

A konferencia programjában szereplő hét előadás zöme helytörténeti vonatkozású, hívta fel a figyelmet Polgár Marianna; a rendezvény nem titkolt céllal a helytörténeti kutatások eredményeinek szélesebb körű megismertetését is szolgálta.

Bevezető előadásán az ELTE Savaria Egyetemi Központ öregdiákja, Tóth Imre történész, a Soproni Múzeum igazgatója egyetemes történeti vonatkozásokat is érintve a társadalmi változások és az alkoholfogyasztás kapcsolatát boncolgatta az új és a modern korra vonatkozóan. Mint elmondta, a téma magyarországi kutatása közel sem olyan széleskörű, mint Nyugat-Európában, azon belül is főleg a skandináv és az angolszász területen.

Tóth Imre emlékeztetett, ugyan a bor erjesztése és a sör főzése 40 ezer éves múltra tekint vissza, egyidős az emberiséggel, de szélesebb társadalmi körökben csak a 15. században terjedt el. Bizonyos kultúrákban azonban csak a párlatokat tekintették alkoholnak, ezek készítése előtt a gabona javuló terméseredményeivel a 15–16. században nyílt meg a lehetőség. A pálinkát alkimisták fedezték fel, eleinte kolostori monopólium volt, gyógyászati célkora használták, szélesebb körben a kereskedelmi szeszfőzdék létrejöttével vált elérhetővé. Hazánkban viszont még a 18. század közepén is gyógyszertárban lehetett megvásárolni, ezt követően vált élvezeti cikké.

A folytatásban a Történelem Tanszék oktatói számoltak be kutatásuk eredményeiről.

Baráth Zsolt egyetemi adjunktus Szentgrót végvárának 17. századi katonatársadalmáról, Urbán Máté egyetemi adjunktus Nyugat-Dunántúl 16–17. századi anyagi kultúrájáról, Keppel Csilla tanársegéd a Szombathelyi Emberbaráti Egylet kórházának modernizálásáról és átadásáról tartott előadást. Kalocsai Péter egyetemi docens Éhen Gyuláról és a munkáslakás-kérdésről, Kisőrsi-Farkas Zsófia egyetemi adjunktus a városi és a falusi munkások 1960-as évekbeli helyzetéről, Bakó Balázs egyetemi docens Szombathely iskolatörténetéről szóló vizsgálódását ismertette.