Megújul a tanárképzés rendszere
Megújul a tanárképzés rendszere, megreformálják az eddigi gyakorlatot a munkaerőpiaci igényekre – a tanárhiányra – reagálva. A változásokról Lenner Tibort, az ELTE Berzsenyi Dániel Pedagógusképző Központ igazgatóját kérdeztük.
A tanárképzésből 2013-ban vezették ki a bolognai rendszert, és bevezették az osztatlan kétszakos tanárképzést, így mára összegyűlt elég tapasztalat, hogy hol kell beavatkozni – fogalmazott a változtatással kapcsolatban Lenner Tibor. – Eddig a hallgató döntött arról, hogy általános iskolai vagy középiskolai tanári diplomát szeretne, az előbbi négy, az utóbbi öt év tanulmányi idő volt plusz egy-egy év gyakorlattal. – Az elmúlt hét-nyolc év tapasztalatai azt mutatják, hogy a hallgatók többsége – körülbelül háromnegyede – középiskolai tanári diplomát szerzett, és kevesebben – körülbelül a diákok negyede – választotta az általános iskolai tanári végzettséget.
A valóság pedig az, hogy jóval több a betöltetlen álláshely az általános iskolákban. Ebből a szempontból a magyar közoktatás gyenge pontja a felsőtagozat, itt a legnagyobb nyomás a munkaerő piac részéről. A szakmában úgy mondják: változik a tanári korfa, vagyis az elöregedés miatt növekszik a pályán lévők átlagéletkora, és a felsőoktatás nem tud ilyen ütemben új hallgatókat kibocsátani. Ráadásul a végzettek közül is sokan nem pedagógus pályán használják fel a diplomájukat. A mostani változtatások célja az is, hogy a pedagógusképzés és a közoktatás koherenciáját megteremtsék, a 2020-ban bevezetett új Nemzeti Alaptanterv (NAT) műveltségi területeihez igazítsák a tanárképzést.
– Az új pedagógusképzés lényeges eleme, hogy megszűnik a két ága, az általános – és középiskolai tanárképzés, és egységes ötéves tanárképzés indul jövő ősztől. A tíz félévből csak 4,5 évet töltenek a hallgatók az egyetemen, fél évet pedig az iskolákban összefüggő gyakorlaton. Ez a diploma feljogosít majd arra, hogy valaki általános és középiskolában is tanítson – hallottuk Lenner Tibortól, aki azt is hozzátette: a tíz félév mindegyikében lesz gyakorlati kurzus, amit a hallgatóknak az iskolákban kell teljesíteni.
Az eddigi tapasztalat ugyanis az, hogy a tanárjelöltek túl későn találkoztak a gyerekekkel abban a plusz egy évben, a képzésük végén, és sokan ott döbbentek rá, hogy nem szeretnék ezt a pályát választani. Az iskolai gyakorlatoknak három nagy területe lesz. A pedagógia-pszichológia gyakorlat, melynek során a hospitálás e szakterületek szempontjai szerint történik; a szakmódszertani gyakorlat, amely a választott szakoknak megfelelő lesz; a harmadik pedig a hallgató saját tanítási gyakorlata.
Lenner Tibortól azt is megtudtuk, hogy az új rendszerben lehetővé teszik, hogy a diszciplináris mesterképzésben tanuló hallgatók párhuzamosan felvegyék a tanárképzést, vagyis például egy geográfus hallgató 4-5. éven felveheti a földrajz tanári szakot. Eddig erre nem volt lehetőség. Indul egy új szak, a „Z” szak, amelyet a Z generációról neveztek el, minthogy őket fogják tanítani az itt végzettek, ez nem más, mint a természettudomány és környezettan tanári szak. Aki erre jelentkezik, ötéves természettudományos képzést fog kapni, amely feljogosítja arra, hogy általános iskola 5-8. évfolyamán természettudományt, biológia, fizika, kémia tantárgyat tanítson, valamint 9. osztálytól a Nemzeti Alaptantervben szereplő integrált természettudomány tantárgyakat oktathatja. Ha 9-12. osztályokban diszciplináris tárgyakat (biológiát, fizikát, kémiát) szeretne tanítani, egyéves kiegészítő képzésen kell részt venni rövid ciklusú egyetemi tanárképzésben.
Ezt azért vezetik be, mert drámai méretű a tanárhiány a természettudományos tárgyak oktatásában, így próbálnak enyhíteni a helyzeten, ami lassan megoldhatatlan feladatok elé állítja az iskolákat
– fogalmazott Lenner Tibor.
A 2022-es reform eleme az is, hogy ha valaki 11-12. évfolyamon fakultációs tárgyat szeretne tanítani, vagy emelt szinten érettségiztetni, egy év kiegészítő képzést kell választania azután, hogy elérte a Pedagógus I. besorolást. Egy év levelező tanulmányokkal szerezhet szaktanári diplomát. Azoknak a pályán lévő gyakorló tanároknak, akik általános iskolai diplomájuk mellé középiskolait is szeretnének szerezni, két féléves hatvan kredites képzést kell elvégezni, azok pedig akik új szakot szeretnének a meglévő(k) mellé, négy féléves képzést biztosítanak a rövidciklusú tanárképzés keretében.
Digitális módszertant is tanítanak
AZ ELTE BDPK 2018 óta fogja közre a pedagógusképzést Szombathelyen, a tanítóképzéstől az általános iskolai és középiskolai tanárképzésig mindenféle képzést indítanak osztatlan nappali és levelező rövid ciklusú munkarendben egyaránt. A jól felkészült oktató gárda digitális módszertant is tanít.