Már nem a család a magyar nyelv elsajátításának elsődleges színtere Felsőőrön

Immár hatodik alkalommal rendezték meg az ELTE Bölcsészettudományi Karon (BTK) az Anyanyelvünk évszázadai című hallgatói konferenciát, amelyen ezúttal a negyedéves tanító szakos Gúthy Eszter Márta révén az egyetem szombathelyi Berzsenyi Dániel Pedagógusképző Központja (BDPK) is képviseltette magát. Hallgatónk kutatása során a fenti következtetésre jutott.

Ahogy az elmúlt években, a szervező ELTE BTK Magyar Nyelvtudományi és Finnugor Intézetének Magyar Nyelvtörténeti, Szociolingvisztikai, Dialektológiai Tanszéke és az ELTE BTK Magyar Nyelvtudományi Tudományos Diákkörének Benkő Loránd Nyelvtörténeti Hallgatói Műhelye idén is várta a magyarországi és a határon túli egyetemek és főiskolák alapszakos, mesterszakos és osztatlan képzésben résztvevő hallgatóit, hogy számoljanak be a magyar nyelv történetéhez kapcsolódó tudományos témákban végzett kutatásaik eredményeiről.

A június 7-én Nyelvünk változása és változatai alcímmel megtartott budapesti rendezvényen öt szekcióban (Nyelvtörténet, Kétnyelvűség, Miscellanea, Dialektológia és névtan, Nyelvtörténet 2.) összesen tizenkilenc előadás hangzott el.

Gúthy Eszter Márta a nyelvcserehelyzetben lévő felsőőri magyar közösség körében végzett kutatásairól, illetve annak fejleményeiről számolt be – nem először a nyilvánosság előtt, hiszen 2018. november 28-án a BDPK tudományos diákköri konferenciáján a Tanító, valamint a Bölcsészet- és természettudományi szekcióban helyben is szerepelt már, ahol második helyezettként végzett.

Felsőőr (németül Oberwart) az osztrák határ szélén, a vasi megyeszékhelytől harmincöt kilométerre nyugatra fekszik. A trianoni békeszerződés révén Ausztriának ítélt település ősi része, a katolikus templom körüli Felszeg magyar többségű, a városban 1910-ben 3912 lakosból 3039 magyar volt, a 2001-es adatok szerint a 6696 lakosból 1169 volt a magyarok száma a településen.

Gúthy Eszter Márta témája előkészítése során a felsőőri nyelvhasználati színterek mellett a kultúra- és a nyelvmegőrző egyesületekkel, valamint az oktatási intézmények vizsgálatával foglalkozott.

„A kétnyelvűség megtartása számos esetben érzelmi kérdés. A burgenlandiak sok évig negatív attitűddel viseltettek a magyar nyelv iránt, így könnyebben mondtak le anyanyelvükről, ezáltal ők már inkább helyi identitással rendelkeztek, mintsem magyarral. A nyelvhasználati színterek vizsgálata és az adatközlőkkel folytatott beszélgetések során arra a megállapításra jutottam, hogy leginkább a családon belüli magyar nyelvhasználat mutat visszaszorulást” – derül ki hallgatónk kutatásából.

Gúthy Eszter Márta következtetése szerint a felsőőri magyarok körében már nem a család a magyar nyelv elsajátításának elsődleges színtere, ezért úgy véli, ezt az űrt, az intézményes nyelvoktatásnak kell kitöltenie.

Hallgatónk témavezetője dr. Vörös Ferenc főiskolai tanár, a BDPK Savaria Nyelvtudományi Tanszék vezetője volt.

(A kép a BDPK 2018. november 28-i tudományos diákköri konferenciáján készültek.)