Ma még csak a tanulás miatt ingáznak Ausztriába, felnőttként már ott akarnak élni

Szöveg és fotó: Kleinhappel Miklós | 2018.04.16.
Ma még csak a tanulás miatt ingáznak Ausztriába, felnőttként már ott akarnak élni

A 2000-es évek elejétől a nyugat-magyarországi régióban egyre több szülő dönt úgy, hogy Ausztriába járatja óvodába és iskolába a gyermekét. A cél elsősorban a nyelvtanulás, a következmény pedig drámai.

Hiánypótló könyvet írt a témáról az ELTE Pedagógiai és Pszichológiai Kar szombathelyi Pedagógiai és Pszichológiai Intézet adjunktusa, Langerné dr. Buchwald Judit, amelynek segítségével megérthetjük ezt a sajátos nyugat-magyarországi jelenséget. A kötetet csütörtökön délután mutatták be a Savaria Egyetemi Központ Könyvtárában, amit dr. Molnár Béla intézetigazgató ajánlott az olvasóközönség figyelmébe. A szerzővel dr. Györe Géza egyetemi adjunktus, a kötet szakmai lektora beszélgetett.

Langerné dr. Buchwald Judit a munka előzményeiről szólva elmondta, a jelenséggel Ausztriában csak részben foglalkoznak, itthon pedig még a szociológia sem ismeri a tanulási célú ingázás fogalmát, azt ő alkotta meg. Az adatgyűjtés későbbi fázisában aztán kiderült, hogy ez a fogalom nem pontos, hiszen valójában nyelvtanulási célú ingázásról van szó. A szerző pontosan nem tudta kideríteni, hány gyermeket érint a jelenség: Magyarországon nem tartják nyilván, hányan teljesítik tankötelezettségüket külföldön, Ausztriában pedig csak a 2012 óta vezetnek nyilvántartást arról, hogy mi az anyanyelve az óvodákba és iskolákba járó gyerekeknek. Ez alapján lehet tudni, hogy a nyugat-magyarországról ingázó gyerekek száma jóval ezer felett van, és folyamatosan nő. Egy másik osztrák nyilvántartás szerint Ausztriában több, mint kétezer diák tanul magyarul. A két adat alapján Langerné dr. Buchwald Judit arra a következtetésre jutott, hogy az igazság valahol „félúton” van.

Könyve megírása előtt a szerző hatvan családdal készített interjút, amelyekből legalább egy gyerek Ausztriába jár óvodába vagy iskolába. Bár nem volt erre vonatkozó kérdése, de kiderült számára, hogy a családok az átlagnál jobb módúak, a középosztályhoz, illetve a felső középosztályhoz tartozók. Az interjúkban szereplő szülők iskolai végzettsége legalább középiskolai érettségi.

Langerné dr. Buchwald Judit kutatása során megtudta, hogy az osztrák oktatás nagymértékben eltér a magyartól, ami a szülők véleménye szerint számos pozitívummal jár: kiemelték az iskolák gyermekközpontúságát, gyakorlat-orientáltságát, stresszmentességét és kiszámíthatóságát. Arra is rákérdezett, hogy a szülők azért választottak-e ausztriai óvodát és iskolát gyermeküknek, mert jónak tartják az osztrák oktatási rendszert, vagy a német nyelv elsajátítása volt a fő szempont. Megtudtuk: az utóbbi, az előbbi már „csak” az a plusz volt, ami még vonzóbbá tette az osztrák intézményeket.

A kötetből kiderül, hogy a magyar gyerekek általában úgy kerülnek ki Ausztriába, hogy nem beszélnek németül. Ennek ellenére a beilleszkedésük az óvodában problémamentes, az iskolában viszont már akadnak konfliktusok. Egy részük éppen a nyelvtudás hiányából fakadóan, de olyan esetek is előfordulnak, amikor az osztrák gyerekek nem fogadják szívesen a magyar osztálytársat. „A gyerek Ausztriában is gyerek” – utalt Langerné dr. Buchwald Judit arra, hogy az utóbbinak mi az oka.

Az információkat árnyalták egy, a hallgatóság soraiban ülő tanárnőnek a tapasztalatai, aki több osztrák iskolában dolgozott már. A beszélgetés ezen pontján elmondta, minél előbb kerül egy gyerek az osztrák oktatási rendszerbe, annál könnyebb dolga van. Az osztrákok nagyon befogadók és önzetlenek, az oktatáshoz minden szükséges eszköz rendelkezésre áll, de a felső tagozatban belépőknek sokkal nehezebb a helyzetük. Felhívta a figyelmet arra, hogy az osztrák iskolákban már az általános iskola felső tagozatában B1-es szintű angol nyelvtudás a követelmény.

Langerné dr. Buchwald Judit kutatásának eredményei szerint a ma még ingázó gyerekek Ausztriában képzelik el a jövőjüket – nem csak egyetemistaként, hanem életvitelszerűen. Bár itt, a nyugati határ közelében jó megoldásnak tűnhet a további ingázás, de a megkérdezettek szinte kivétel nélkül ausztriai letelepedésben gondolkodnak.

Arra a kérdésre válaszolva, hogy szerinte tíz év múlva milyen eredményeket kapna, ha elvégezné ugyanezt a kutatást, a szerző azt válaszolta, hogy amennyiben a magyarországi gazdasági helyzet, valamint az oktatási és a nyelvoktatási helyzet nem változik érezhetően pozitív irányba, véleménye szerint egyre több nyugat-magyarországi szülő íratja majd be a gyermekét osztrák óvodába és iskolába.

Igaz, ez a tendencia Ausztriában nem mindenkinek tetszik, és amennyire az európai uniós szabályozás engedi, korlátozni próbálják intézményeikben a magyar gyerekek számát. Langerné dr. Buchwald Judit emlékeztetett: néhány éve „elegük lett” az osztrákoknak a magyar gyerekekből, a szülők ugyanis aggódni kezdtek, mi lesz gyerekük nyelvi fejlődésével, ha az osztályban tanulók fele magyar anyanyelvű. De olyan intézmények is vannak, amelyekben több magyar gyerek tanul, mint osztrák. Ekkortól az állami iskolákba csak ausztriai lakhellyel rendelkező gyerekeket vesznek fel, az óvodai csoportokban pedig korlátozták a magyar gyerekek számát. Ugyanakkor az alapítványi és az egyházi iskolákba szabad az út.

Ma még csak a tanulás miatt ingáznak Ausztriába, felnőttként már ott akarnak élni

Ma még csak a tanulás miatt ingáznak Ausztriába, felnőttként már ott akarnak élni

0

/

0

0

/

0

[^]