Kutatásaik eredményeit ismertették a BDPK oktatói

Kleinhappel Miklós | 2021.02.26.
Kutatásaik eredményeit ismertették a BDPK oktatói

Járványhelyzet ide vagy oda, a szellemi jelenlétnek se térbeli, se időbeli korlátja nincs – ezt bizonyította online konferenciájával az ELTE szombathelyi Berzsenyi Dániel Pedagógusképző Központja (BDPK).

A magyar tudomány ünnepe alkalmából megrendezett konferencia címéül egy Márai Sándor 1943–1944-es naplókötetéből származó idézetet választottak a szervezők:

„A világ bennem is történik, nem csak a térben és az időben.”

Ahogy azt a tanácskozás elnöki és moderátori teendőit ellátó Horváthné Molnár Katalin, a BDPK igazgatóhelyettese megnyitó beszédében elmondta, a koronavírus-járvány árnyékában belső világunk élénkebben válik érzékelhetővé, mint korábban. Rámutatott, a kutató számára a „bennem is történik” legszebb pillanatai a szellem és a gondolatok. A szellemi jelenlétnek se térbeli, se időbeli korlátja nincs, és a konferencia előadásai újabbnál újabb kapukat nyitnak meg belső világunk felé, hangzott el. Horváthné Molnár Katalin ehhez a belső utazáshoz és gyarapodáshoz kívánt eredményes tanácskozást a résztvevőknek.  

A rendezvényen nyolc bölcsészettudományi tárgyú előadást lehetett meghallgatni, amelyek által a BDPK oktatói ismertették kutatásaik eredményeit, vagy éppen adtak helyzetjelentést az általuk választott tárgykörben.

Szabó Eszter Ágnes, a Vizuális Művészeti Tanszék tanársegédje tudományos vizsgálódásainak tárgya a popkultúra. Az érdekli, miképp alakultak ki a ’80-as évek neoavantgard, underground törekvései Budapesten. A popkultúra kutatása egyre inkább jelen van a felsőoktatásban is. Szabó Eszter Ágnes fontosnak tartja, hogy az új generációk megismerjék a rendszerváltás előtti ifjúsági kultúra, a popélet és a neoavantgard kapcsolatát; ezzel a régebbi korok jelenségeit is jobban megérthetik. Előadásán a kalózkultúra, a punk és az undergrund zene összefüggéseiről beszélt, és számos érdekességet mutatott be, többek között egy alig ismert Omega-fotót, valamint az együttes hetedik lemezének alternatív borítóját.

Bordács Andrea, a Vizuális Művészeti Tanszék vezetője hiánypótló kutatást végez: a 2000-es évek festészetéről kíván átfogó képet adni. Mint elmondta, a munkában különösen izgalmas, hogy a ’90-es évektől a festészet médiuma háttérbe szorult, erről az időszakról elsősorban egyebek mellett sajátos installációs projektekre emlékszünk, holott erőteljes festészeti munkák is születtek. Őt ez a kétértelmű helyzet érdekli, prezentációján ebből adott ízelítőt.

Salamon Júlia, a Vizuális Művészeti Tanszék óraadója az immár huszonhét éves múltra visszatekintő szombathelyi Bloomsday-jel kapcsolatos kutatásában azt vizsgálja, a rendezvény hogyan jelent meg a különböző városi terekben, milyen önszerveződő kezdeményezéseket hívott életre. A konferencia résztvevői Salamon Júlia előadása segítségével az alulról szerveződő művészeti színterek kora kilencvenes évektől napjainkig lezajló változásáról kaphattak képet.

Bődy Edit, az Angol Nyelv és Irodalom Tanszék főiskolai docense néhány angol regényt vett górcső alá, szemléltetve, hogy a lehetetlen narratív terek az egyes kortárs irodalmi művekben milyen sokoldalú, produktív és kreatív viszonyhoz vezettek a várossal, a régióval és más helyekkel. Ezek a – főképp spekulatív műfajú, például fantasy vagy sci-fi – történetek félig vagy teljesen realisztikus helyeken játszódnak, többnyire egy városban. Az írók kedvelt helyszíne a nagy méretekkel rendelkező, heterogén és szövevényes London, amely ábrázolásához a hagyományos leírások nem lennének elegendők.

Horváthné Molnár Katalin, az Angol Nyelv és Irodalom Tanszék vezetője a nyelvtanulás eredményességének 2000–2020 közötti magyarországi változását vizsgálta az uniós nyelvismereti felmérések eredményének tükrében. Előadásán sok máson kívül kiderült, az Európai Unió hosszútávú célja, hogy állampolgárai az anyanyelvükön kívül még két nyelvet beszéljenek, ám a hazai nyelvtanulási trendek alapján elmondható, e cél elérésének a nyelvtanítás és a nyelvtanulás módja sokkal inkább gátja, mint segítője.

Urbán Máté, a Történelem Tanszék adjunktusa kevéssé tudományos, inkább ismeretterjesztő témáról, a kolostori étrendről tartott előadást. Felidézte, Szent Benedek több korábbi regulát egybeolvasztó, azokat saját képére formáló reguláját az ötödik század elején írta meg, megtalálva a középutat a rigorózus aszkéta és a túlságosan laza regulák között. Benedek (bencés) regulája a kor viszonyai között az elmúlt időszakhoz képest számos engedményt, de kellő fegyelmet is adott, ezáltal nagyon kedveltté vált. Benedek, bár előírta, hogy „a négylábú állatok húsának evésétől pedig mindnyájan teljesen tartózkodjanak”, a mai mediterrán étrendnek megfelelő táplálkozást tartotta kívánatosnak.

Barták Balázs, a Magyar Irodalomtudományi Tanszék adjunktusa azt a kérdést boncolgatta, hogyan lehet úgy irodalmat tanítani, hogy az ne váljon holt ismeretek halmazává. Mint fogalmazott, aggasztó, hogy a hazai oktatás minden területen tudomány- és ismeretközpontú. Ha az irodalmi művek jelentését a szerzői jelentéssel azonosítjuk, a műalkotásnak csak egyetlen érvényes jelentése lehet, ami hátráltatja a szövegekhez való kreatív hozzáállást, vélekedett Barták Balázs. Az adjunktus lehetséges alternatívaként az értelmezésközpontú irodalomtanítás módszeréről szólva nyújtott rövid filozófiatörténeti áttekintést.

Fűzfa Balázs, a Magyar Irodalomtudományi Tanszék egyetemi docense, akinek nevéhez az élményközpontú irodalomtanítási program fűződik, mintegy folytatva az előző témát, jóval sötétebb képet festett. Rámutatott: az 1978-as tanterv és a Szegedy-Maszák-féle középiskolai irodalomtankönyvek generálta innováció és sokszínűség körülbelül 2015-ig tartott. Az új tankönyvek erősen konzervatív irodalomszemlélet, pedagógiafelfogás és módszertan jegyében készültek.  

A konferencia végén Lenner Tibor, igazgató zárszavában méltatta a BDPK-n folyó tudományos munkát, kiemelve, hogy a Berzsenyi Dániel Pedagógusképző Központ kari kiválósági keretet hirdetett meg a kutatást végző oktatók számára, amellyel a tudományos munkához nyújt anyagi támogatást.

Kutatásaik eredményeit ismertették a BDPK oktatói

Kutatásaik eredményeit ismertették a BDPK oktatói

0

/

0

0

/

0