Konferenciával és kiállítással emlékeztek
Az országos Rákóczi-emlékévi programsorozathoz kapcsolódó történettudományi konferenciának és a hozzá tartozó kiállításnak adott otthont a közelmúltban az ELTE Savaria Egyetemi Központ.
A magyar Országgyűlés a 2019-es évet erdélyi fejedelemmé választásának 315. évfordulója alkalmából II. Rákóczi Ferenc-emlékévnek nyilvánította. Az ünnepi programsorozat 2020. szeptember 17-ig tart. Ehhez kapcsolódva a Magyar Történelmi Társulat Nyugat-Dunántúli Regionális Csoportja és a Vas Megyei Levéltár szeptember 18-án tudományos konferenciát szervezett a Forrásközpont Konferenciatermében.
Köszöntőjében Bakó Balázs, titkár elsőként arra hívta fel a figyelmet, hogy a rendezvénnyel folytatódik a társulat helyi csoportjának szakmai előadássorozata, amelynek keretében a korábbiakhoz hasonlóan a tanév során havonta egy-egy programmal várják a történelem iránt érdeklődőket.
Bakó Balázs emlékeztetett, II. Rákóczi Ferenc „a magyar történelem egyik kiemelt, gyakran idézett és emlegetett alakja”, és az a történelmi személy, akiről szinte minden hazai településen neveztek el valamilyen közterületet. A titkár szavai szerint az utóbbi években Rákóczi-, illetve a Rákóczi-szabadságharcról alkotott kép némileg statikussá vált. A konferencia ezért kiváló alkalom arra, hogy az előadók számba vegyék a témáról szóló ismereteiket, valamint hogy választ adjanak arra a kérdésre, hogy 2019-ben van-e új mondanivalója a történettudománynak II. Rákóczi Ferencről.
A konferencián Fodor Pál, oszmanista–történész, a Bölcsészettudományi Kutatóközpont igazgatója kifejtette, mi volt az oka annak, hogy a 17. század 70-es, 80-as évtizedeiben még a világ legerősebb államának tartott Oszmán Birodalmat 1699-ben lényegében kizavarták Közép-Európából.
Czigány István, történész–hadtörténész, a Hadtörténeti Múzeum és Levéltár nyugalmazott főigazgatóhelyettese a politikai érdekérvényesítés alternatíváiról beszélt a Rákóczi-szabadságharc idejére vonatkozóan.
Kóta Péter, főlevéltáros, a Vas Megyei Levéltár igazgatóhelyettese a vasi levéltárban fellelhető Rákóczi-kori forrásokról szólt.
Feiszt György, a Vas Megyei Levéltár nyugalmazott főlevéltáros a Rákóczi-kutatás kapcsán Balogh Gyula és Thaly Kálmán kapcsolatát boncolgatta.
Polgár Marianna, az ELTE SEK nyugalmazott főiskolai docense a Szegedy család példája által szemléltette a Vas megyei nemesség helyzetét a Rákóczi-korban.
A konferencia ideje alatt az egyetem C–épületének aulájában a Vas Megyei Levéltárban megtalálható legfontosabb Rákóczi-kori dokumentumokból álló tárlatot lehetett megtekinteni.
Konferenciával és kiállítással emlékeztek
Konferenciával és kiállítással emlékeztek
0
/
0
0
/
0