Ízelítőt adtak a természettudományi kutatások sokféleségéből

Online formában is színvonalas előadások hangzottak el az idei Regionális természettudományi konferencián, ezúttal is ízelítőt adva a helyi kutatások sokféleségéből.

A konferenciát megrendező Berzsenyi Dániel Pedagógusképző Központ (BDPK) nevében a levezető elnöki teendőket is ellátó Lenner Tibor igazgató megnyitó beszédében hangsúlyozta, az egyetemi lét az oktató- és a kutatómunka együttesét jelenti. A tudományos tevékenységek eredményeit közzé kell tenni, amire ugyan most közösségi alkalmakon nincs lehetőség, folytatta az igazgató, de a rendezvényen elhangzó előadások garantálják, hogy online formában is tartalmas program állt össze.

Lenner Tibor hozzátette, a konferencián ezúttal sem csak a tapasztalt kutatók beszélnek tudományos munkájukról, hanem a pályakezdők is bemutatkozási lehetőséget kapnak.

Az igazgató emlékeztetett: a BDPK profilja a pedagógusképzés,

ezért az is feladata, hogy a szűken vett szakma – akár az ilyen konferenciák segítségével – hallassa a hangját, és felhívja mind a közvélemény, mind az oktatáspolitika figyelmét a természettudományos tanárképzés nehéz helyzetére.

A három évtizedes múltra visszatekintő tudományos tanácskozáson matematikai, földrajzi és biológiai témák is szerepeltek.

Az előadások sorát kezdő Péntek Kálmán (ELTE BDPK Matematikai Tanszék) Leonard Eugene Dickson amerikai matematikus módszerével analóg eljárással általánosította a hiperbolikus kvaterniók fogalmát. Az így nyert szerkezetet megvizsgálva megalkotta ezek alkalmas vektor-mátrixokkal történő reprezentációját.

Veselicz Adél (Debreceni Egyetem Társadalomföldrajzi és Területfejlesztési Tanszék) a 2014–2020 között, az észak-magyarországi régió helyi LEADER akciócsoportjainak vizsgálatáról tartott előadást. A kutató összességében megállapította, hogy a jellemző bürokratikus működés az elmúlt években sem tűnt el, ám az előző ciklushoz képest a vidéki Magyarország társadalmi és gazdasági problémáiban segítséget nyújtó LEADER program mögött működő intézményrendszer valamelyest átalakult, ezáltal csökkent a helyi befolyásos emberek „teljhatalma” a program felett.

Mitre Zoltán (Pécsi Tudományegyetem Természettudományi Kar Földrajzi és Földtudományi Intézet) az ausztriai Totes Gebrige-ben folytatott vizsgálódásról beszélt, amely során a szakemberek a vályúrendszer fejlődését tanulmányozták: szimulációs eljárással végrehajtott modellkísérletekkel, digitális rinnenkarr modellvályúban mérték az intenzív örvényes szakasz hosszát, mivel a mészkő jelentős oldásához az örvényes diffúzió járul hozzá.

Siska Flóra (ELTE TTK Környezettudományi Doktori Iskola), Skribanek Anna (ELTE BDPK Biológia Tanszék) és Kolláth Zoltán (Eszterházy Károly Egyetem Fizika Tanszék) munkájának célja a különböző mesterséges megvilágítások összehasonlítása, valamint ezen eredmények alapján az éjszakai fényszennyezés vizsgálatakor kapott eredmények értelmezése volt. Két kísérletsorozatot hajtottak végre a fotoszintetikus aktivitás vizsgálatára.

Kéri-Schmidthoffer Ildikó (ELTE BDPK Biológiai Tanszék), Csontos Péter (Agrártudományi Kutatóközpont Talajtani és Agrokémiai Intézet) és Skribanek Anna (ELTE BDPK Biológiai Tanszék) olyan korai, laboratóriumban is elvégezhető szelekciós módszert kívánt kidolgozni, mellyel már csíranövény korban nagy biztonsággal elkülöníthetők a szárazságot kevésbé és jól tűrő tavaszi árpa vonalak és fajták. A fajták szántóföldi szárazságtűrésének megállapítása után laboratóriumban elvégezhető csíranövény tesztek segítségével vizsgálták azok vízelvonó kezelésre adott válaszreakcióit.

Szinetár Csaba (ELTE BDPK Biológiai Tanszék), Kovács Péter (Szombathelyi Arachnológiai Műhely – ELTE SEK) és Takács Gábor (Fertő-Hanság Nemzeti Park Igazgatóság – Sarród Rév Kócsagvár) kutatásának ismertetésekor elhangzott, a Fertő-melléki szikes gyepekben élő gerinctelen állatvilág feltáró kutatása a szigorú határőrizeti okok miatt csak a múlt század végén kezdődött meg. Ekkor készült az első olyan állapotfelmérés, mely a több csoport esetében is hiánypótló adatokat eredményezett. Az azóta elmúlt húsz évben nem történtek hasonló vizsgálatok, így több szempontból is időszerű volt az ismételt állapotfelmérés, illetve a gyepkezelések hatásainak vizsgálata. A kutatók 2020-ban megkezdett vizsgálatának eredményei nem hoztak a régió faunaismeretére vonatkozó lényegesen új ismereteket, de egyértelműen igazolták az eltérő intenzitású gyepkezelések faunamódosító hatását.

Suskovics Csilla (ELTE PPK Sporttudományi Intézet – Szombathely) és Tóth Gábor (ELTE BDPK Biológiai Tanszék) tanulmánya segítségével betekintést nyújtott a magyarországi fiúk nemi érésének alakulásába. A két szakember a lányok nemi érésének változásait is vizsgálta, a Körmendi Növekedésvizsgálat eredményei alapján. A medián értékek tendenciózus változásainak hátterét és irányát külön előadáson elemezték.

Balogh Lajos (Savaria múzeum Természettudományi Osztály) Nagy János Sándor (1889–1964) jánosházi paptanár Savaria múzeumban található növénygyűjteményéről tartott ismertetőt. A gyűjtemény két kötegében száznyolcvanhét darab herbáriumi lapot tartalmaz. Jelentőségét elsősorban keletkezési ideje adja, hiszen a 20. század közepéről kevés herbáriumi anyagot ismerünk a jánosházi térség flórájáról. A legértékesebb növényelőfordulási adatokat két védett faj példányai jelentik, a környék egykor gazdagabb élőhelyeinek, növényvilágának emlékeiként: a kornistárnicsé és a keskenylevelű gyapjúsásé.