Immár tizedik éve keresnek válaszokat a kihívásokra
Idén tizedik alkalommal gyűltek össze Kőszegen, a Szőlő és klíma konferencián a szőlővel, a meteorológiával és a klímával foglalkozó szakemberek. Négy szekcióban huszonegy előadás hangzott el, és egy, a szőlőtermesztés és az éghajlat kapcsolatáról szóló fórum is helyet kapott a programban.
A konferencia célja, hogy a szakemberek előadják azokat az időjárási és éghajlati hatásokról szóló kutatási eredményeiket, melyeket a szőlőtermesztők hasznosíthatnak. Az idei előadásokból szemezgettünk a teljesség igénye nélkül.
Varga Mária és Mikulás József kutatásában arra hívta fel a figyelmet, hogy az elmúlt tíz évben az időjárás változása miatt a szőlőkárosítók és az ellenük való védekezés jelentősége is megnőtt. A konferencián az elmúlt tíz év tapasztalatait, és ezekből levont következtetéseket ismertették. A 2008-as évben az évi csapadék májusban és augusztusban jelentősen az átlag alatt volt, ezért nem a peronoszpóra, hanem lisztharmat, korai tőkeelhalás, tripszek okoztak gondot. A 2009-es évben a mikroklíma jelentőségét tapasztalták, az egymástól légvonalban két kilométerre lévő dűlőkben: az egyikben a szőlő peronoszpóra elpusztította a termést, másikban nem volt peronoszpóra-fertőzés. Ez megerősítette a helyi meteorológiai vizsgálatok jelentőségét. A 2010-es év az elmúlt ötven év legcsapadékosabb éve volt, ezért alig maradt betakarításra váró termés. A 2011-es év vegetációja tavaszi faggyal kezdődött, a száraz időjárás miatt feketerothadásnak, később a darazsaknak és a madaraknak nagyobb jelentősége volt, mint a peronoszpórának. A 2012. évben is a száraz időjárás miatt a feketerothadás korábban „jelentkezett” mint a peronoszpóra, jelentős volt még a korai tőkeelhalás és a szőlőtripsz is. 2013-ban az aranyszínű sárgaság fitoplazma okozta a legnagyobb gondot. 2014-ben a szőlő rügykárosítók és a feketerothadás volt a vámszedő. 2015-ös év időjárása a peronoszpórának nem kedvezett, de a fakórothadás és feketerothadás jelentős volt. A 2016. év éghajlati tényezői (fagy, jégkár) a szőlőterületek egy részén komoly gondokat okoztak. A 2017. év éghajlati tényezői a szőlőtermesztőknek nagyon kedvezett, természetesen kivételek azok az ültetvények, amelyet a jég elvert. Kevés permetezéssel meg lehetett védeni az ültetvényeket, nagyon szép termést takarítottak be.
Kovács Erik (ELTE Környezettudományi Doktori Iskola), Puskás János (SEK Savaria Földrajzi Tanszék) és Kozma Katalin (Széchenyi István Egyetem Környezetmérnök Tanszék) a leggyakoribb borszőlő termőhelyekkel kapcsolatos új Érési Index kidolgozását tűzte ki célul, amely a tudományos szakemberek, döntéshozók és a gazdálkodók számára a későbbiekben akár az összes szőlőfajtán alkalmazható lesz. A borszőlő hozama, évjárata és termésbiztonsága egyre gyakrabban kerül veszélybe az éghajlatváltozás következtében sűrűsödő szélsőséges időjárási események következtében. A hőmérséklet emelkedése, a csapadék tenyészidei mennyiségének csökkenése komoly kihívások elé állítják a termelőket.
Bodor Péter, Somogyi Eszter, Varga Zsuzsanna és Baló Borbála (Szent István Egyetem Kertészettudományi Kar Szőlészeti Tanszék) tanulmányában emlékeztet: a hazai szőlő termőhelyeken a klímaváltozás hatására egyre gyakoribbá válnak a kontinentális éghajlat szélsőséges jelenségei. A lombozat egészségére és gyors száradására tett erőfeszítések mellett gyakran eltörpül egy másik csapadéktöbblet hatására bekövetkező jelenség, a bogyórepedés. A termés megnövekedett víztartalma miatt kialakuló nyomás hatása mind a bor-, mind a csemegeszőlő minőségét és egészségét jelentősen veszélyeztetheti. A szakemberek tanulmányunkban a szőlő, különösen a bogyó vízforgalmával foglalkozó nemzetközi és hazai szakirodalmi adatokat mutatták be annak érdekében, hogy a termés vízfelvétele miatt kialakuló bogyórepedést megértsük.
Németh László (SEK Savaria Kémiai Tanszék), valamint Zentai Zoltán és Puskás János (SEK Savaria Földrajzi Tanszék) kutatásuk során 2011. november 3. óta a kőszegi szőlőkben kilenc mérési helyen folytatnak vizsgálatokat. Mérik a levegő hőmérsékletét a talajtól három magasságban, valamint a relatív nedvességtartalmat óránkénti mintavétellel. Vizsgálják a talajhőmérséklet alakulását különböző mélységben. 2013. augusztustól bővítették a mintavételi helyeket: mérőműszereket helyeztek el a Kissomlyó hegyen és a Somlón. A hét év során összegyűlt közel ötmillió mérési adatot feldolgoztuk, ebből mutattak be néhány érdekességet; extrém hideg-meleg időszakokat, tartós hideget és hőséget, tavaszi fagyokat. Ismertették a részleges napfogyatkozáskor bekövetkezett hőmérsékletváltozásokat, összehasonlították az egyes termőhelyeken mért hőösszegeket.