Hogyan tanítsunk történelmet? – Műhelykonferencia a SEK-en

Kocsis Marcell, Fotó: Kleinhappel Miklós | 2018.05.17.
Hogyan tanítsunk történelmet? – Műhelykonferencia a SEK-en

Május 10-én a helytörténet tanításának kérdéseiről tartottak konferenciát a Forrásközpontban a Magyar Történelmi Társulat helyi szervezetének tagjai és a Savaria Egyetemi Központ történészoktatói. A délutánt felölelő előadássorozat Vas megye helytörténeti értékeinek bemutatásáról és a modern oktatás kapcsolódó kérdéseiről szólt.

Dr. Bakó Balázs, a konferencia házigazdája köszöntőjében felidézte az MTT Szombathelyi Regionális Csoportjának idei programjait: a kora tavaszi, a kora újkor idejéről szóló konferencia sikere után a második műhelymunka témájának a helytörténetet jelölték ki. Ez a történelemtudománynak az egyik leginkább olyan ága, amelynek szakmódszertani megújulásra van szüksége; a konferencia egyik célja pontosan a magasabb szakmai minőség elérése, mindezt akár új utak kidolgozásával. A konferencia első blokkjában a közgyűjtemények és múzeumok képviselői ismertetik kutatási és szemléltetési lehetőségeiket a történelemtanárok számára, a rendezvény második felében pedig a felső- és középfokú oktatás gyakorló tanárai számolnak be tapasztalatukról– foglalta össze a csütörtök délután programját az oktató.

Az első felszólaló Csapláros Andrea igazgató volt, aki a Savaria Megyei Hatókörű Városi Múzeum részegységeit mutatta be, őt követte Pál Ferenc levéltáros, aki az MNL Vas Megyei Levéltárról tartott előadást. A Szombathelyi Püspöki Levéltár lehetőségeiről beszélt Rétfalvi Balázs levéltárvezető, majd Zágorhidi Czigány Balázs a Vasvári Múzeum képviseletében zárta a közgyűjteményekről szóló szakasz prezentációit.

A rövid szünet után Dr. Katona Attila egyetemi docens foglalta össze a felsőoktatás újkeletű és régebbi problémáit: a bonyolult feltételrendszerek és az időszakosan fellépő finanszírozási bizonytalanságok miatt nem egyszerű feladat felkészíteni a jövő pedagógusait– ráadásul az osztatlan tanárképzés tapasztalatai is csak idén, az első végzős évfolyammal vállnak átláthatóbbá. Kitért a tanárjelöltek felkészültségbéli és demográfiai jellemzőire is, majd az egyetemi történettudományoktatás SEK-en jelenlévő határterületeit foglalta össze; ezekhez kapcsolódnak a helytörténettel is összefüggő ismeretek. A helytörténet és a történelemtanárképzés problémáit komplex és egymástól elválaszthatatlan kérdéseknek tartja, derült ki a történész előadásából.

Dr. Vigh Kálmán főiskolai docenst az előadása előtt, a történelemérettségi másnapján kérdeztük az oktatás változó kihívásairól. Válaszát azzal kezdte, hogy a múltban és jelenben uralkodó politikai diskurzusok természetszerűen megpróbálták felhasználni a történelemről alkotott képünket, de a tanároknak mindig objektívnek és tudományosnak kell maradniuk, ezzel szolgálnak jól. „Az oktatás szervezésében is szükség van Platónokra, akik az égre néznek és Arisztotelészekre is, akik a földre tekintenek”– tért ki az oktatásirányításról vallott elképzeléseire – „L’art pour l’art oktatás nincsen, ahogyan l’art pour l’art iskola sincs. Mi mind apró téglák vagyunk a nagy egészben, ezért fontos, hogy legyenek olyanok, akik irányítják és definiálják a folyamatokat.”

A tartalmas és gondolatébresztő délután után kötetlen fórumbeszélgetés zárta a konferenciát.

Hogyan tanítsunk történelmet? – Műhelykonferencia a SEK-en

Hogyan tanítsunk történelmet? – Műhelykonferencia a SEK-en

0

/

0

0

/

0

[^]