Hatvan éve indult a felsőfokú közművelődési szakemberképzés

Szöveg és fotó: Kleinhappel Miklós | 2022.09.29.
Hatvan éve indult a felsőfokú közművelődési szakemberképzés

Három korosztály gyűlt össze a Savaria Egyetemi Központban szeptember 23-án azon a baráti találkozón, amelyen a 60 évvel ezelőtt indult felsőfokú közművelődési szakemberképzést ünnepelték. A rendezvényre nem csupán a régióból, hanem többek között Budapestről, Egerből és Szekszárdról is érkeztek, mintegy kétszázan.

„Együtt vagyunk, itthon vagyunk” – Így köszöntötte az egykori oktatókat és hallgatókat a rendezvényt szervező Csider Sándor nyugalmazott főiskolai docens. Mint fogalmazott, több évtizedet töltött az intézményben, de az együttlét örömének ezt a meleg, baráti érzését, amely mindenkiből sugárzik, eddig nem tapasztalta.

Csider Sándor megnyitó beszédében elmondott szavai szerint az öregdiákok ezen a napon legkiválóbb tanáraiknak állítanak szellemi emlékművet.

A jelen lévő korábbi hallgatókat méltatva elhangzott, ők azok, akik mások szolgálatába állították az életüket, ezzel kiteljesítve a magukét. Igyekeztek a hagyományokat őrző, de az új iránt fogékony emberekké válni, munkájuk során a helyi és az egyetemes kultúra összehangolására törekedtek.

A köszöntők sorában elsőként a házigazda nevében Lenkai Nóra rektori biztos elmondta, a Savaria Egyetemi Központ Eötvös Loránd Tudományegyetemhez történt csatlakozása nagyobb távlatokat nyitott az intézmény közművelődési szakemberképzésének modernizációjában. Napjainkban az egyetem a közösségszervezés alapszakon és az emberi erőforrás tanácsadó mesterszakon a mindenkori társadalmi elvárásoknak megfelelő, azokra rugalmasan reagáló magas színvonalú képzést nyújt hallgatóinak.

 

Majthényi László, a Vas Megyei Közgyűlés elnöke számvetésében szerencsésnek nevezte magát: az 1980-as években rendkívül nyitott, gazdag közösségi élettel, illetve kulturális programokkal rendelkező intézménybe került. Hozzátette: az övék volt az utolsó évfolyam, amelyet Kiss Gyula, a jeles népművelő–tanár még oktatott.

 

Szombathely városa nevében Horváth Soma alpolgármester mondott köszöntőt, emlékeztetve, hogy a megyeszékhely közművelődési intézményeiben tevékenykedve – legyenek azok könyvtárak, múzeumok, az Agóra, a Savaria mozi, a TIT vagy a Savaria Turizmus Nonprofit Kft.
– ma is a kulturális élet meghatározói azok, akik a SEK jogelőd intézményeiben végeztek.

 

A korábbi oktatók nevében elsőként Szála Erzsébet, nyugalmazott tanszékvezető emlékezett, méltatva Szalay László korábbi főigazgató munkáját, aki a népművelődési szakcsoport megalakulásától vezette a közművelődési szakemberképzést. Az egész ország területéről érkeztek hallgatók a népművelés és a könyvtár szakra, akik aztán oklevéllel a kezükben egy-egy település, térség, intézmény kulturális életét felpezsdítették, animálták, valamint közösségét építették, formáltak.

 

Tóth Gyula nyugalmazott tanszékvezető a könyvtárosképzés múltjáról és szerepéről szóló visszaemlékezésében kiemelte, szombathelyi mintára indult az ország több pontján előbb a népművelő–könyvtáros szak, majd a négyéves főiskolai szintű könyvtárosképzés. A vasi megyeszékhelyen, nemzetközileg is jegyzett képzési műhelyben saját kutatásokon alapuló tananyagfejlesztés folyt, több oktatási segédletet, jegyzetet az intézmény oktatói készítettek.

 

A népművelő öregdiákokat képviselő Szále László publicista kiemelte, akik a képzést kitalálták, nem gyorstalpalóban gondolkodtak, hanem általános, átfogó „emberfejlesztésben”, a teljes személyiség gazdagításában.

 

Ehhez hozzátéve Pallosiné Toldi Márta nyugalmazott könyvtárigazgató beszédében – az intézmény szellemiségét bizonyítva – az előttük szóló oktatóik értékítéletét igazolta vissza.

 

Gerencsér Judit, a Magyar Könyvtárosok Egyesülete főtitkára annak a titoknak a megragadására vállalkozott, hogy mitől válhatott világszínvonalúvá a szombathelyi közművelődési szakemberképzés. Szavai szerint a hallgatók itt olyan alapokat és magabiztosságot sajátítottak el, amelyekkel bárhol megállták a helyüket. Versenyképes elméleti és gyakorlati tudást, karrierlehetőséget, kapcsolati tőkét, mentorságot, a nemzetközi trendeknek megfelelő szakmai kompetenciákat köszönhetnek az intézménynek, tanáraik több évtizedes, kiemelkedően magas színvonalú oktatói és tudományos tevékenysége eredményeképp.

A felszólalásokat követően Berzsenyi-emlékérmet vehetett át Szála Erzsébet, Tóth Gyula, Benke Éva, Murányi Péter, Kálmán József, Prejczer Paula, Pehi László és Csider Sándor, az intézmény egykori oktatói, tanszékvezetői.

A rendezvény folytatásaként a résztvevők koszorút helyeztek el Szalay László és Kiss Gyula A–épület első emeletén található emléktábláinál, valamint az Alma Mater-szobor átadásakor ültetett kultúra élő fáján. Beszédet mondott H. Nagy Katalin, a szombathelyi Mesebolt Bábszínház nyugalmazott igazgatója, valamint Földiák András, a Magyar Művelődési Társaság elnöke.

  

Délután Miénk a tér! címmel diskurzusra, visszaemlékezésekre, eszmecserére került sor, ahol a népművelők és a könyvtárosok is megoszthatták gondolataikat egykori szaktársaikkal.

A rendezvényt Tóth Gyula A könyvek generálisa című, Szabó Ervinről életútját végigkövető monográfiájának bemutatása zárta. A szerző Nagy Éva nyugalmazott könyvtárigazgatóval beszélgetett. Tóth Gyula 1958 óta foglalkozik a könyvtáros munkásságával. A kötetben kifejti, hogy Szabó Ervin gondolkodását és törekvéseit nem lehet marxista és mozgalmi tevékenységéből levezetni, mert a szakember kezdetektől angolszász mintákat követett.

A találkozón Tányéros József gitárkíséretében énekelt Tányéros Józsefné, verset szavalt Benke Éva, nyugalmazott főiskolai docens, a Boglya népzenei együttes muzsikájára az ELTE SEK Szökős Néptáncegyüttes, a Gencsapáti Hagyományőrző Néptáncegyüttes és a Vasi Kislegénycéh táncosai adtak elő improvizációt. Az évforduló alkalmából Majthényi László és Horváth Soma emléklapot adott át a Savaria Egyetemi Központnak.

Hatvan éve indult a felsőfokú közművelődési szakemberképzés

Hatvan éve indult a felsőfokú közművelődési szakemberképzés

0

/

0

0

/

0