Habilitált címet szerzett

Kleinhappel Miklós – Fotó: Kádár Judit-archív | 2020.10.16.
Habilitált címet szerzett

Kádár Judit, az ELTE szombathelyi Berzsenyi Dániel Pedagógusképző Központ Angol Nyelv és Irodalom Tanszék egyetemi docensének jelentős tudományos eredményeit, valamint kiváló oktatói és előadói képességeit habilitációs cím adományozásával ismerte el az egyetem.

A habilitáció az oktatói és előadói képesség, valamint a tudományos teljesítmény egyetemi megítélése. Az egyetem habilitációval ismeri el, ha egy felsőoktatási intézmény oktatója tudományága területén széleskörű áttekintéssel és korszerű tudományos szakismerettel rendelkezik, tudását szóban és írásban magas színvonalon, valamint idegen nyelven is át tudja adni, folyamatos, magas szintű, önálló tudományos, alkotó tevékenységet folytat, és a nemzetközi tudományos életben is közzétett és elismert új tudományos eredményekkel hozzájárul a habilitációs kérelmében megjelölt tudományág fejlesztéséhez.

Az Eötvös Loránd Tudományegyetemen október 7-én rendezett ünnepségen a habilitációs eljárást folytató karok vezetői és az Egyetemi Habilitációs Bizottság elnökének jelenlétében a tudományos fokozatot tizennégy kutató, köztük kilenc ELTE-s vehette át. A jelenlévőket Borhy László rektor köszöntötte.

Irodalom- és kultúratudományok tudományterületen habilitált címet szerzett Kádár Judit, aki 2013 őszétől előbb a Nyugat-magyarországi Egyetem Berzsenyi Dániel Pedagógusképző Karának Angol Nyelv és Irodalom Tanszékén tanított Viktoriánus kori angol irodalom és Nyelvfejlesztés című tárgyakat. Mióta a szombathelyi intézmény csatlakozott az ELTE-hez fő tárgya az Amerikai irodalom, melynek egyes időszakait különféle kurzusokon oktatja; ezek egyikén, F. Scott Fitzgerald A nagy Gatsby című regényének fordításait, köztük a legújabbat, Wertheimer Gábornak az Európa Kiadónál 2019-ben megjelent munkáját elemzik a hallgatókkal.

– Milyen jelentősebb kutatásai, publikációi voltak az utóbbi néhány évben?

– Az elmúlt években az Új Idők című szépirodalmi-művészeti és társadalmi képes hetilap társadalomtörténeti, kultúr- és irodalomtörténeti szempontú vizsgálatába kezdtem. Ez az ötven éven át Herczeg Ferenc szerkesztette, életmódmintákat, életvezetési stratégiákat közvetítő, nagy olvasótábort vonzó, ám a történelmi körülmények alakulása következtében máig igen kevéssé feldolgozott lap segítheti annak megértését, hogy a szocializációs folyamatok befolyásolása által miként hatott az emberek mentalitására, a kor kultúrájára. E kutatásból született „Az Új Idők küzdelme a pacifizmussal az első világháború alatt” című tanulmányom is, amely a Kappanyos András szerkesztette „Üdvözlet a győzőnek – tanulmányok 1918 mikrotörténelméről című, a Bölcsészettudományi Kutatóközpont kiadásában, Budapesten 2020-ban megjelent kötetben olvasható. Legújabb írásm a két világháború közti időszak népszerű írónőjének, Gulácsy Irénnek Erdélyben, 1918–1923 között játszódó, mára elfelejtett Hamueső című regényét elemzem az interszekcionalitás elméletének alapján, ugyancsak társadalomtörténeti szempontból, a Szegedi Tudományegyetem TNTeF online folyóiratának legújabb kötetében.

– Habilitációs munkájának mi volt a témája?

– A habilitációs munkához benyújtott két tudományos munkám az Engedelmes lázadók – Magyar írónők és nőideál-konstrukciók a 20. század első felében (Pécs: Jelenkor, 2014) és Az Új Idők az első világháború alatt (1914–1918) (Budapest: Országos Széchényi Könyvtár, 2018) című könyveim voltak; ezek szolgáltak két habilitációs előadásom alapjául is. Az angol nyelvű előadás témája a katolikus lányregényírónak elkönyvelt Kosáryné Réz Lola feminista történelmi regénytetralógiáját mutatta be, a magyar nyelvű előadás pedig a férfi-női szerepek az első világháború alatt végbement átalakulását körvonalazta az Új Idők című irodalmi hetilap elemzésének segítségével.

– A következő évekre vonatkozóan milyen oktatói, kutatói tervei vannak?

– Szeretném az Új Idők vizsgálatát folytatni, és alakulóban van egy új kötetem, amely a tizenkilencedik-huszadik század fordulója és a két világháború közti időszak néhány fontos szereplőjének – mint például Herczeg Ferenc, Erdős Renée, a politikusként ismert, amatőr író, Drasche-Lázár Alfréd és mások – életútja és művei elemzésének segítségével mutatom be a nemzetállammá vált Magyarországon lejátszódó társadalmi folyamatokat, mentalitásbeli változásokat. Reményeim szerint az USA-ban az elmúlt években megjelent angol nyelvű tanulmányaimból is összeáll lassan egy könyv.

– Mi az oktatói hitvallása?

– Tanárként a legfontosabb feladatomnak azt tartom, hogy a diákjaimat segítsem a kritikai gondolkodás elsajátításában, az igazi értelmiségivé válásban. Arra ösztönzöm őket, hogy mindenről bátran kérdezzenek, de a választ soha ne fogadják el kétely nélkül.