Felfedeztük a pillangókert csodáit

Kleinhappel Miklós Fotó: Szinetár Csaba, Kleinhappel Miklós | 2019.09.10.
Felfedeztük a pillangókert csodáit

Az ELTE Savaria Egyetemi Központ (SEK) C–épületének kapuja mellett kialakított pillangókert nem csupán különlegesség, hanem az intézmény munkatársainak fantáziáját és kreativitását is dicséri. Fotók és videó segítségével is megmutatjuk a kert csodáit.

Egyelőre csupán amolyan próbaidőszakát éli a lepkekert, de már így is látványosak a burjánzó növények és a kikelt színes, kisebb-nagyobb lepkék, hamisítatlan a közép-amerikai trópusi hangulat. A kis kert az elképzelések szerint a tanév első néhány hetére lehet igazán mutatós.

A világ első lepkekertjét 1881-ben a Londoni Állatkertben alakították ki. Később, ahogy a világ több pontján, úgy Magyarországon is létesültek hasonló kertek.

A gondolat, hogy a SEK-nek is legyen pillangókertje, már évekkel ezelőtt megszületett Szinetár Csabának, a Savaria Biológiai Tanszék főiskolai tanárának fejében, a körülmények, pontosabban a kollégák és ötleteik szerencsés találkozása viszont most tette lehetővé a megvalósítást.

Az előzményekről Kívés István, a Testnevelési és Sportközpont vezetője árulta el a részleteket. Elmondta, mivel 2006-os átadása óta a Forrásközponttal együtt megépült C–épületi átriumra már ráfért a ráncfelvarrás, célul tűzte ki ennek rendbetételét, amihez több kollégáját megnyerte. Az átriumba Szinetár Csaba révén új növények is kerültek, majd a szakember felvetette, mi lenne, ha – lévén az egyetem központi helyszínéről van szó – rendkívüli látványával csalogató lepkekert létesülne itt. Ám adottságai miatt az átrium erre nem volt teljesen alkalmas, több szempontból sem. Ekkor jött az ötlet, hogy a lepkekertet kísérleti jelleggel a C–épületi bejárat jobb oldalánál található, eredetileg kavicsos alapú oldalszárnyban hozzák létre meg.

A lepkekert kialakítása július közepén kezdődött, technikai feltételeit az üzemeltetési munkatársak segítségével teremtették meg. A növények és a pillangóbábok beszerzéséről Szinetár Csaba gondoskodott, aki mielőtt körbekalauzolt minket a kertben és annak szakmai oldaláról mesélt, ellenőrizte a bábszekrényt (a bábállapot egy–négy hétig tart), hogy találhatók-e benne frissen kikelt lepkék, amelyeket ki kell engedni, illetve végiglocsolta a növények leveleit, valamint a kavicsot, ennek révén is megteremtve a párás trópusi közeget a lepkék számára. Az augusztus elején a Fővárosi Állat- és Növénykert közvetítésével Costa Ricából érkezett lepkebábokat szeptember 3-án újabb szállítmány követi majd, mondta Szinetár Csaba. Ezeket a lepkebábokat kimondottan erre a célra tenyésztik, a kertben jelenleg kilenc faj található meg. Az első szállítmány bábjai nagyjából egy hét alatt keltek ki, mostanra egészen benépesült a növényházacska. A lepkék fajtól, táplálástól, hőmérséklettől, pártartalomtól és hasonlóktól függően három–öt hétig élhetnek, ez a kifejlett alak életideje (a természetben általában még ennyi sem), magyarázta Szinetár Csaba.

„A lepkekert mostanra nagyon impozáns lett, legalább olyan, amilyennek megálmodtam. Igaz, a három–négy hete hozott nektárlegelők (virágok) már elnyíltak, most gondoskodunk az utánpótlásról. Bár a pillangók láthatóan kedvelik az instant nektárt, a kolbritápot mézel dúsítva, plusz a gyümölcsök közül többek között a banánt és a narancsot, még nem tudhatjuk, hogyan fogják érezni magukat három–négy hét múlva.” – fejtegette Szinetár Csaba

A szakember elmondta még, a pillangókert növényeit és az etetőket úgy helyezték el, hogy azok a C–épület földszinti folyosójának ablakából jól láthatóak legyenek, de a későbbiekben arra is lehetőség lesz, hogy felügyelet mellett legfeljebb két–három fő a kertben is nézelődhessen, fotózhasson.

A lepkekert fő támogatói a Fővárosi Állat- és Növénykert, a szombathelyi Fűvészkert Kertészet, valamint Parti Kertészet, az ELTE Botanikus Kert, a nagyrákosi Zsohár Kertészet, a M.A.D. Studio, továbbá Dankovics Róbert, Kéri Péter és dr. Balogh Lajos voltak. A technikai feltételek megteremtésében nyújtott segítségért Tápai Istvánnak, Sákovics Bencének, Pálla Nándornak, Tóth Jánosnak, Rudi Jánosnak és Görög Tamás Istvánnak jár külön köszönet.

A nem túl távoli jövőre szóló tervek között van a C–épületi bejárat másik oldalának berendezése. Azt, hogy most éppen minek zajlik a tervezése, egyelőre legyen meglepetés. A lényeg, hogy ezeket a többé-kevésbé kihasználatlan tereket is hasznosítaná, sokakat vonzó látványosság helyszínévé tenné az egyetem.

Addig is a lepkekertről frissen elkészült videót itt lehet megtekinteni.

Felfedeztük a pillangókert csodáit

Felfedeztük a pillangókert csodáit

0

/

0

0

/

0