Fehér folt a holokauszt-oktatásban

Dr. Goldmann Márta, az ELTE SEK Anglisztika tanszék főiskolai docense angol nyelvű előadást tartott az Antwerpeni Egyetem Judaisztika Intézetének előadássorozatán „Babij Jar” emlékezete, a kelet európai tömegmészárlás metaforája – interdiszciplináris megközelítésben címmel április 26-án.

A részletekről dr. Goldmann Mártától megtudtuk, a holokauszt eddigi legismertebb metaforája „Auschwitz” volt, mely a gázkamrák és a koncentrációs táborok borzalmaira utalt. A témáról szóló diskurzusban azonban mindezidáig nagyon kevés figyelem irányult az „Auschwitz” előtti nagy népirtásokra, melyek 1941–44 között történtek a keleti fronton (Ukrajna, Lengyelország, Balti Államok, Belorusszia, Oroszország stb. térségben.). Patrick Desbois atya vezetésével a Yahad-In-Unum nevű francia csoport 2004-ben elindult ezekre a területekre, hogy a még élő szemtanúkkal interjúkat készíthessen. Céljuk a történtek megismerésén túl az események feltárása volt, hogy többek között lokalizálják a tömegsírokat, és megteremtsék a lehetőséget a megemlékezés számára, mielőtt minden feledésbe merül.

Dr. Goldmann Márta a holokauszt-oktatásban idáig fehér foltnak számító területről beszélt interdiszciplináris megközelítésben. A csoport által készített interjúkon keresztül mutatta be a szörnyűségek korai művészeti megjelenését. Többek között Jevgenyij Jevtusenko Babij Jar című versét, melynek hatására Sosztakovics megírta 13. szimfóniáját, valamint a téma legkorábbi filmes megjelenéseit (Mark Donszkoj, Akiket nem lehet leigázni, 1945).