Elkezdődött a távolléti oktatás
Rektori, majd előrehozott tavaszi szünet, kiürült kollégiumok és megfeszített munkával történő felkészülés a március 23-án induló távolléti oktatásra: összefoglaljuk, mi történt az elmúlt bő egy hétben az Eötvös Loránd Tudományegyetem szombathelyi campusán.
A tavaly év végén Kínából indult, de mostanra leginkább Európát súlytó koronavírus-járvány világszerte alapjaiban forgatta fel az élet minden területét, így a felsőoktatási intézmények életét is.
Mint ismeretes, Magyarország Kormánya március 11-én országos veszélyhelyzetet rendelt el a járvány terjedésének lassítása érdekében.
Az ezzel kapcsolatos rendkívüli intézkedések részeként látogatási tilalom lépett életbe a hazai felsőoktatási intézményekben: az egyetemi oktatás határozatlan ideig csak távolléti oktatás keretében valósulhat meg.
A fenntartó Innovációs és Technológiai Minisztériummal egyeztetve meghozott döntés értelmében az ELTE rektora március 12–13-ra rektori, a tanév rendjét megváltoztatva pedig a március 16–22. közötti hétre tavaszi szünetet rendelt el.
A külföldi hallgatók kivételével az egyetemistáknak el kellett hagyniuk a kollégiumokat is. Csak azok maradhattak, akik méltányossági kérelem benyújtását követően erre engedélyt kaptak.
A kollégiumok elhagyása az ELTE csaknem ötezer hallgatóját érintette, akik az egyetem által működtetett vagy bérelt szállásokon, illetve szakkollégiumokban – szám szerint tizenhétben – laktak. A kiköltözések március 17-én estig az ELTE minden kollégiumában megtörténtek.
Szombathelyen az őszi félévben három épületben az egyetem csaknem ötszáz hallgatója kapott kollégiumi férőhelyet.
A Pável Ágoston Kollégiumban négyszáznegyvenhét magyar és huszonhat külföldi hallgatót, valamint az egyetem oktatói közül tizenegyet szállásoltak el, tudtuk meg Nagy Antal igazgatótól.
A magyar hallgatók közül tizennyolcan kértek és kaptak méltányossági elhelyezést. Külföldi társaik mindegyike Szombathelyen maradt (ők Stipendium felsőoktatási ösztöndíjas, valamint Erasmus-ösztöndíjas egyetemisták). A kollégiumban maradtak az oktatók is, tájékoztatott a kollégiumigazgató.
A Szombathelyi Egyházmegye által 2012-ben alapított II. János Pál Katolikus Szakkollégium az egyetem partnerintézménye. A kollégium egyik jellegzetessége, hogy minden Szombathelyen tanuló egyetemista számára nyitott. Itt ebben a félévben összesen negyvenkilencen laknak. Harmincnyolcan az ELTE szombathelyi hallgatói, akik közül senki sem maradt a létesítményben, mondta el Gaspari Gábor igazgató.
A kollégiumvezetők egyúttal köszönetet mondtak azért, hogy a hallgatók gyorsan, fegyelmezetten reagáltak a kialakult rendkívüli helyzetre.
A kiürített épületekben, írta meg weblapján az Eötvös Loránd Tudományegyetem, olyan koronavírus-fertőzéssel diagnosztizált emberek kerülhetnek karanténba, akik tünetmentesek, kórházi ellátást nem igényelnek, és nem tudják az otthoni karantént megoldani.
Az egyetem működése a rektori szünetben és az előre hozott tavaszi szünetben fennmaradt, illetve fennmarad a későbbiekben is, az oktatók, kutatók és adminisztrációs munkatársak számára a munkavégzési kötelezettség nem változott, de az intézmény a járványügyi helyzetre való tekintettel úgy szervezte meg a munkafolyamatokat, hogy a személyes jelenlétet a legkisebbre szorítsa.
A tavaszi szünetben az ELTE szombathelyi campusán is sor került a távolléti oktatás módszerének kiválasztására, valamint az elektronikus tananyagok összeállítására és kidolgozására.
A Berzsenyi Dániel Pedagógusképző Központban (BDPK) március 16-án megalakult a Digitális Oktatásmódszertani Csoport, az oktatók módszertani felkészítésének koordinálása és a távolléti oktatási rendszer sikeres működtetése érdekében.
A BDPK az oktatás kereteit adó szoftvercsoporttal kapcsolatban teljes körű szolgáltatást nyújt, ám azt tartalommal az oktatóknak kell megtölteniük.
Például ők határozzák meg a hallgatók rendelkezésére bocsátott tananyag formátumát, amely lehet egyebek mellett jegyzet, e-könyv, elektronikus folyóirat, vagy éppen demonstrációs videó.
Pontosan ki kell jelölniük sok máson kívül azt is, hogy milyen tananyagot kérnek számon, és ki kell dolgozniuk a számonkéréshez szükséges online kérdésbázist.
A laboratóriumi gyakorlatok, terepgyakorlatok és a művészeti oktatás esetében pedig olyan minimális programot határoznak meg, mellyel a hallgatók akkor is teljesíteni tudják a gyakorlatot, ha a szorgalmi időszak végéig már nem lesz mód személyes találkozásra.
Ha pedig valaki labor, műtermi, zenei vagy terepmunkát igénylő szakdolgozat témavezetője, akkor a témát úgy kell módosítania, hogy a hallgató távolról, önállóan is el tudja végezni a munkát.
Természetesen még számos, a távolléti oktatásból adódó problémára kell megoldásokat találnia az egyetemnek és az oktatóknak. Az aktualitásokról a jövőben folyamatosan tájékoztatják a hallgatókat.
Az intézmény célja ebben a rendkívüli helyzetben is a hallgatók támogatása a kurzusok teljesítésében, ezáltal a félév sikeres befejezésében.