Az OTDK-nak csak pozitívumai vannak
Jövőre immár harmincötödik alkalommal rendezik meg az Országos Tudományos Diákköri Konferenciát (OTDK).
Azoknak, akik az induláson gondolkodnak, már most el kell kezdeniük a felkészülést.
A tavaszi és az őszi félév ugyanis a kvalifikáció időszaka, amikor a hallgatóknak intézményi diákköri konferenciákon (TDK) kell bizonyítaniuk, hogy saját kutatáson alapuló dolgozatuk az OTDK-n történő megmérettetésre alkalmas. Ehhez nyújtott segítséget TDK orientációs rendezvényével tanár szakosoknak az ELTE szombathelyi Berzsenyi Dániel Pedagógusképző Központja (BDPK) február 18-án.
A szervező, Agócs Nándor, a BDPK Történelem Tanszék tanársegéde a TDK-ról szóló legfontosabb tudnivalók ismertetése után négy, korábban már OTDK-zott hallgatóval, Hajas Ádámmal, Pipics Jánossal, Siska Flórával és Kardos Laurával beszélgetett a konferencián szerzett tapasztalataikról.
Szándékosan nem a verseny, hanem a konferencia szót használjuk: bár a tét nem kicsi, hiszen az OTDK-n elért helyezések rangot adnak a hallgatók tudományos munkájának, mégis konferenciáról van szó, ahol a legkiválóbb egyetemisták és főiskolások gyűlnek össze, hogy több napon keresztül szakmai diskurzust folytassanak egymással, illetve az egyes tudományterületek szaktekintélyeivel. Ebben a jelen lévő hallgatók is egyetértettek.
A beszélgetésen Hajas Ádám egyebek mellett elmondta, oktatója motiválta az OTDK-n történő részvételre. Bár a konferenciához nem érezte magát magabiztosnak és a munkáját sem elég erősnek, nem bánta meg, hogy indult, az OTDK nagyon jó tapasztalatszerzési lehetőségnek bizonyult számára.
Pipics János már a középiskolában komolyabb kutatási tevékenységbe kezdett, Ádámhoz hasonlóan szintén tanári ösztönzésre. Az egyetemen egy jó alapokkal rendelkező középiskolai referátumát bővítette OTDK-dolgozattá. A konferencia szerinte nem csupán tapasztalatszerzésre, hanem tapasztalatcserére is kiváló.
Siska Flórának, aki már elvégzett egy alapszakot az egyetemen, korábbi szakdolgozati témája lett OTDK-munkává, miután még alaposabban elmélyedt kutatásában. Flóra úgy vélte, az OTDK-n az életre szóló tudományos élmények mellett a szervezők a kísérőprogramoknak köszönhetően is emlékezetes perceket szereznek a hallgatóknak; számára különleges volt például az a kincskereső játék, amelynek az esztergomi bazilika környéke volt a helyszíne.
Kardos Laura szintén rendelkezik egy Szombathelyen megszerzett alapszakos diplomával. Elmondása szerint már az első egyetemi félévben feltűnt neki, hogy az oktatók nem csak tanítanak, hanem kutatnak is, bővítve ezzel szakterületük szakirodalmát. Követte példájukat, hiszen többre vágyott annál, hogy visszamondja a vizsgákon mások megállapításait. Laura Debrecenbe OTDK-zott, ami olyannyira szép tudományos és személyes élményekkel gazdagította, hogy azóta minden évben egyszer ellátogat a városba.
A beszélgetést követően Koós Ildikó, a Pedagógiai és Pszichológiai Intézet főiskolai docense a TDK-, illetve az OTDK-prezentációk elkészítéséhez adott hasznos tanácsokat. Valamint felhívta a figyelmet arra, hogy a tavaszi intézményi konferenciára nem feltétlenül kell elkészíteni a dolgozatot. Ha jó az alapanyag, és abban a TDK-zsűri a konzulens oktatóval közösen fantáziát lát, januárig OTDK-szintre lehet hozni a munkát.
Koós Ildikó kiemelte, hogy ha valaki 1–3. helyezést ér el az OTDK-n, az automatikusan jeles szakdolgozati osztályzatot jelent számára, az ELTE Tanulmányi és Vizsgaszabályzata szerint.
Az OTDK-nak csak pozitívumai vannak – összegezte az elhangzottakat Koós Ildikó, aki, Agócs Nándorhoz hasonlóan hallgatóként maga is részt vett a konferencián.
Az orientációs rendezvényen kiderült, a korábban már OTDK-zók közül többen is tervezik, hogy indulnak 2021-ben is. Azok pedig, akik még nem vettek részt a konferencián, számos érvet kaptak arra vonatkozóan, hogy érdemes OTDK-zniuk.
Az OTDK-nak csak pozitívumai vannak
Az OTDK-nak csak pozitívumai vannak
0
/
0
0
/
0