Az osztrák és magyar márkák kultúraközvetítő szerepe
A 496 oldalas, 23 tanulmányt tartalmazó kiadvány osztrák–magyar kontrasztív (a két nyelv szerkezetét egybevető) elemzéssel a márkák és a kultúra kapcsolatának többszempontú vizsgálatára vállalkozik.
A tanulmánykötet nem előzmények nélküli, hiszen az ELTE Társadalomtudományi Karán 2018 óta működik az a kutatócsoport, amely a márka- és marketingkommunikáció folyamatát, eszközeit és hatékonyságát elemzi.
Az új könyv az Eötvös Loránd Tudományegyetem és az Innsbrucki Egyetem szakmai együttműködésének legfrissebb eredménye. Szerkesztői az ELTE Társadalomtudományi Kar szombathelyi, valamint az osztrák intézmény oktatói, akik a kötet előszavában leírják: nem csak márkák és kultúrák, hanem márkák és országok is kapcsolódnak egymáshoz, hiszen a fogyasztóknak sok esetben nem mindegy, hogy melyik országból származik egy adott márka.
Egy termék, illetve egy márka származási országa befolyásolhatja a fogyasztást, ezért a termékeken és a márkákon gyakran feltüntetik, hogy azok melyik országból származnak.
De mi a helyzet a márkák és a kultúra kapcsolatával egy szűkebb összefüggésben: ha osztrák és magyar márkákat, azok kulturális összefüggéseit hasonlítjuk össze egymással?, teszik fel a kérdést a kutatók.
Hogyan hat ez a közelség és a közös múlt a márkák megítélésére? Hogyan ítéljük meg az osztrák és a magyar márkákat? Milyen asszociációkat társítunk hozzájuk? Mi a véleményünk a csomagolásukról? Ezekre és hasonló kérdésekre keresi a választ a Márkák a kultúra és a nyelv kontextusában címmel nyelvészek és közgazdászok, valamint a fiatal nemzedéket képviselő hallgatók által jegyzett tanulmányokból álló kötet.