Az embertan szeretetétől a mikrobiológián át a fotoszintézisélettanig

„Az én történetem az általános iskolás tanulmányaimig nyúlik vissza. Nekem akkor nagyon jó biológiatanárom volt, akivel egyszerűen annyira könnyen ment a tantárgy, és olyan jó jegyeket szereztem, hogy a gimnáziumi terveimet tekintve már nem is volt kérdés: tudtam, hogy erre szeretnék fókuszálni. A Kanizsai Dorottya Gimnáziumban érettségiztem, ahol szintén kiváló tanárom volt, így a biológia lett a kedvencem, a fakultáción is nagy örömmel és motivációval vettem részt” – idézi fel Flóra.

A biológia iránti szeretete először nem a tanári, hanem az orvosi pálya felé mozdította Flórát, a felvételi jelentkezés időszakában viszont rájött arra, hogy a tudományágon belül nem csak az embertan, hanem több más terület is nagyon érdekli. Így érkezett el addig a pontig, hogy új kitűzött célja a biológusi pálya legyen.

„Így történt, hogy a 2012-ben felvételt nyertem szombathelyi egyetemre biológia alapszakra, és a mikrobiológia felé orientálódtam, amivel az Országos Tudományos Diákköri Konferencián (OTDK) is részt vettem egy kutatással. A biológia alapszak elvégzése után jelentkeztem szintén a Savaria Egyetemi Központba osztatlan tanárképzésre. Ekkor még mindig a mikrobiológiai kutatást végeztem, de már lehetőségem volt egy olyan pályázatba bekapcsolódni, aminek keretein belül a növényélettanon belül fotoszintézisélettannal foglalkozhattam.”

Elmondása alapján ez a pályázat volt az a lehetőség, aminek segítségével rátalált arra a tudományágra, amellyel ma is szívesen foglalkozik. Mindemellett lehetősége nyílt arra, hogy megtanulhassa számos műszer használatát, megismerhetett különböző vizsgálati metódusokat, ezek a tapasztalatok pedig folyamatosan formálták és mélyítették érdeklődését a növényélettan iránt.

„A tudomány iránti érdeklődésem mellett több dolog is közrejátszott abban, hogy biológiatanári képzésre jelentkezzek. Motivált, hogy szerettem volna mindenképpen egy mesterképzést is elvégezni a biológiához kapcsolódóan úgy, hogy erről az egyetemről ne kelljen elmennem, hiszen nagyon kötődtem az itteni biológia tanszékhez és oktatókhoz már akkor is. Ezen kívül a SEK családias légköre és segítőkész hozzáállása nagyon sokat jelentett nekem. Az is rendkívül jó itt, hogy az egyetem kis hallgatói létszámának köszönhetően mély és gyakorlatorientált képzésben vettem részt, amiben mindenképp szerettem volna részesülni a továbbiakban is.”

Flóra a mesterképzése alatt is kutatott, valamint újra OTDK-zott és itt is sok pozitív visszajelzéseket kapott, publikálásra is volt többször lehetősége, így elmondása alapján a doktori képzésre való jelentkezésre főként az elért eredményei motiválták. Nem akarta volna, hogy érdemei elvesszenek, és szerette volna tovább képezni magát.

Témavezetőjével, a Biológiai Tanszék főiskolai tanárával, Skribanek Annával

 „Jelenleg, immár doktoranduszhallgatóként a mesterséges fény és a növények kapcsolatát vizsgálom, tehát a növényi fotoszintézishez kötődő paramétereket térképezek fel, valamint mikroszkopizálással a levelek fejlődését szövettani szempontból is figyelem. A doktori dolgozatom pedig a különböző utcai lámpatípusok hatását vizsgálja az utcai sorfák fotoszintézisére, lomblevélfejlődésére.”

Flóra az utóbbin kívül az üvegházi termesztésű kultúrnövények és az eltérő színhőmérsékletű lámpák kapcsolatáról szóló tanszéki kutatásban is részt vesz. Ebben érdekesnek találja, hogy mennyire fajfüggő a növényeknél a különböző hullámhosszösszetételű mesterséges fény toleranciája, vagy akár hasznosítása az egyedfejlődés során.

„Nemrég jelent meg egy cikkem egy nemzetközi referált folyóiratban, a Botany Lettersben, ahol egy fafajt vizsgáltam, a nyugati ostorfát. Ez volt az első fafaj, amivel elkezdtem foglalkozni, sok munka volt, de nagyon büszke vagyok rá.”

A tudományos pályán elért sikereken túl a doktori képzése alatt fontos tapasztalatnak tartja Flóra az általános iskolában végzett tanári munkáját is. Az eddigiek alapján úgy érzi, hogy a mai heterogén osztályközösségekben nagyon fontos szerepe van a megfelelő differenciálásnak, és nagy örömét leli abban, amikor hátrányos helyzetű tanulóknak sikerül segítenie tanító és nevelő munkájával.

„Eleinte mindenképp gimnáziumban szerettem volna tanítani, aminek az oka az ott elvárt tananyag volt, mert a biológia azon tudományterületeihez sokkal jobban kapcsolódok. Idővel viszont rájöttem, hogy tanulók tekintetében szükségem van arra a típusú kötődésre, érzelmi töltetre, amit az általános iskolás korosztályok adnak meg.”

„Összességében nagyon élvezem a kutatást és a doktori iskolát, habár az első évet számomra nagyon megnehezítette, hogy a COVID-járvány miatt online kezdtünk, emiatt pedig elszigeteltnek éreztem magam az egész rendszerben. Ennek ellenére megpróbáltam minél több tárgyat teljesíteni, hogy a következő időszakban jobban tudjak koncentrálni a kutatásomra.”

Flóra 2024 nyarán abszolvál, onnantól számítva egy éve van beadni és megvédeni a disszertációját, de előreláthatólag a fennálló idő egészét nem használja fel, mert úgy érzi, jól halad tudományos munkájával.

A doktori képzés elvégzése után el tudja képzelni magát egyetemi oktatóként, jól érezné magát abban a „szerepben” is, nem csak az általános iskolai tanáriban.

„Mindenképpen örülnék, ha lehetőségem adódna a közoktatásban és a felsőoktatásban is tanítani. Az egyetemen tudományos szempontból sokkal jobban kiteljesedhetek, az általános iskola világa pedig azért vonz nagyon, mert ott sokkal színesebb órákat lehet tartani a módszertant és a munkaformákat tekintve.”

Arra a kérdésre, hogy mit üzen azoknak, akik gondolkodnak a tudományos pályán, egyértelmű választ adott: fontosnak tartja, hogy minél többen forduljanak a természettudományok felé, hogy bővüljön a terület közössége. Elmondása alapján az ilyen típusú tanulmányok elvégzésének kulcsa a jó időbeosztás és az önálló munkára és tanulásra való képesség, így aki úgy érzi, benne megvannak ezek a tulajdonságok, bátran induljon el álmai megvalósítása felé.