Az ELTE szombathelyi jelenléte óriási lehetőség

Három minőségében kérdeztük Borhy Lászlót: az egyetem rektorát, a szombathelyi gyökerekkel rendelkező embert és a családapát.

Az Eötvös Loránd Tudományegyetem történetében nem először fordul elő, hogy szombathelyi rektor áll az intézmény élén. Az egyetem jelenlegi vezetője a vasi megyeszékhelyen született és élt a középiskola befejezéséig. Borhy Lászlót ugyan hosszú ideje elsősorban Budapesthez köti a szakmai és a magánélete, ám Szombathely a mai napig különleges helyet foglal el a szívében, a Savaria Egyetemi Központ ELTE-hez történt csatlakozása óta pedig szülővárosa felsőoktatásáért dolgozik. Borhy László nem utolsósorban háromgyermekes családapa. Ebbéli minőségeiben beszélgettünk vele.

A rektor

Már majdnem három éve annak, hogy Magyarország legrégebbi, legnagyobb, hazai és nemzetközi ranglistákban élen járó egyeteme kínálja sokszínű, sokoldalú képzéseit Szombathelyen a régióban élőknek, mindezt a lakóhelyükön vagy ahhoz közel – emlékeztetett Borhy László.

A rektor hozzátette, a csatlakozás óta elvégzett munka eredményeképp a szombathelyi képzések portfóliója és minősége immár megfelel az ELTE elvárásainak.

„Jó szívvel tudom mondani, hogy aki az ELTE által kínált szombathelyi képzéseket választja, ugyanazon a magas színvonalon tanulhat, mintha ezt Budapesten tenné”

– hangsúlyozta Borhy László.

A rektor szavai szerint az egyetemistákat nagy tapasztalattal rendelkező, kiváló oktatók várják Szombathelyen.

„Az ELTE vonatkozásában mindig elmondjuk, hogy lassan négyszáz évesek vagyunk. A szombathelyi felsőoktatás ebben a tanévben ünnepli hatvanéves jubileumát, és ennek a hat évtizedes folyamatos működésnek az esetében is megfigyelhető az a fajta belső dinamika, hogy az intézményben végzett fiatalok közül sokan oktatóként térnek vissza, biztosítva a hagyományokon alapuló fejlődést. A generációról generációra felhalmozódó tudás páratlan érték, és ebben nem szenved hiányt a Savaria Egyetemi Központ”

– fejtette ki Borhy László.

A szombathelyi

Szülei korán felkeltették Borhy László érdeklődését későbbi foglalkozása, a régészet iránt, és Szombathelyen kapta azokat az első szakmai inspirációkat, amelyek a történelem felé terelték. Ahogy tréfásan rendre megfogalmazza: ha valaki Szombathelyen, ezen a kétezer éve folyamatosan lakott településen születik, abból csak régész lehet.

„Nyolcéves koromban döntöttem el, hogy régész leszek, és ezt a célt minden akadály ellenére igyekeztem elérni. Sok nehézséggel küzdöttem meg, mire felvettek a Kanizsai Dorottya Gimnáziumba, hiszen akkoriban úgy tartották, az menjen gimnáziumba, aki majd egyetemre megy. A gimnáziumokból pedig csak a legjobbak kerülhettek be az ELTE-re, ezért ha a realitásokat vesszük alapul, a tanárok joggal nem bíztak abban, hogy elsőre felveszik a gyerekeket. Volt bennem egyfajta belső akarat, elszántság és dinamizmus, de az iskolai közegnek is köszönhettem, hogy végül elértem a célomat, hiszen az általános és a középiskolai tanáraim is kiválóan felkészítettek az előttem álló útra”

– mesélte az ELTE rektora.

Borhy László az akkori szombathelyi főiskola több neves tanárjának nevére a mai napig emlékszik, akik a gimnáziumokban szakköröket tartottak, vagy éppen az egyetemre készülőknek – közük neki is – hallgatóik segítségével felvételi előkészítőket tartottak. Több, általa akkoriban megismert tanár jelenleg is oktat, ezzel immár az ELTE szombathelyi campusának hírnevét öregbítve és átörökítve a fiatalokra a berzsenyis szellemiséget.

„A Savaria Egyetemi Központ nagynevű, nagy hagyományokkal rendelkező intézmény, amely Szombathely köztudatának fontos része”

– emelte ki a rektor.

A családapa

Borhy Lászlót elsőre felvették az Eötvös Loránd Tudományegyetemre. Ám családcentrikus édesapja nem értette, miért vágyott Budapestre, amikor helyben volt a főiskola.

„Nem akartam elmenni. Ha tudtam volna régészetet tanulni Szombathelyen, nem vállaltam volna a budapesti léttel járó nehézségeket”

– fejtegette.

Borhy László nem csak azt tartotta nehézségnek, hogy a fővárosban már abban az időben is anyagilag sokkal megterhelőbb volt egyetemistának lenni, mint Szombathelyen, hanem a budapesti lét dinamikus, intenzív voltát is, amelyet egy kisebb településen felnőtt ember évek, évtizedek múlva sem tud igazán magáénak érezni.

„Családapaként azt mondom, jelenleg úgy lehet valaki ELTE-s, hogy nem kell Budapestre költöznie. Ha egy fiatal kötődik a családjához és nem akar egy távoli, idegen, ismeretlen városba menni tanulni, akkor az ELTE szombathelyi jelenléte óriási lehetőség számára”

– zárta szavait Borhy László.