Az amerikai elnökválasztás érdekességei

Kleinhappel Miklós Fotó: SEK-archív/Kleinhappel Miklós | 2021.03.29.
Az amerikai elnökválasztás érdekességei

Az amerikai elnökválasztás érdekességeiről tartott online előadást Székely Klára, egyetemi adjunktus, amelyen nem csupán a legutóbbi Trump–Biden csatáról beszélt, hanem egyebek mellett arról is, hogyan befolyásolja évtizedek óta a média, illetve Hollywood a szavazók gondolkodását az USA-ban.

A programot az ebben a félévben immár tizenharmadik szemeszteréhez érkezett Nyugdíjas egyetem című rendezvénysorozat nyitányaként szervezte meg a Savaria Regionális Szolgáltató és Kutató Központ, amely ekképp kínál tudományos–ismeretterjesztő előadásokat az ötven év feletti érdeklődőknek az ELTE szombathelyi campusán.

Székely Klára nem először állt a Nyugdíjas egyetem közönsége elé, legutóbb a protokoll huszonegyedik századi szerepéről osztotta meg gondolatait. Az egyetemi adjunktus a Savaria Gazdálkodástudományi Tanszék oktatója, ahol üzleti kommunikációt, kutatásmódszertant, üzleti etikát, európai uniós alapismereteket, valamint marketing kutatást oktat, kutatási területe a politikai marketing és a turizmus marketing.

Székely Klára előadásának elején áttekintést nyújtott az USA államrendszeréről, az elnökválasztás menetéről, valamint jelentőségéről.

Az előadó felhívta a figyelmet arra, hogy az amerikai főváros, Washington és a film „fővárosa”, Hollywood hatása jelentősen meghatározza az elnökválasztás körülményeit. A befolyásolás üzleti marketingből eredő gyakorlata a politikai marketingben is megjelent, különösen az USA-ban, ahol a hollywoodi álom választók felé történő közvetítése jelentős hatással bír.

Székely Klára a média hatalmát szemléltetve felidézte, az első elnökjelölti televíziós vitára 1960-ban Kennedy és Nixon között került sor. Nixon tűnt a hitelesebb politikusnak, ám a kamera sokkal jobban szerette Kennedyt, akinek a személyisége lenyűgözte a választókat. A képernyő királycsináló erejét később a színészből elnökké vált Reagan példája is megmutatta.

Trump és Biden csatájában is nagy szerepet játszott a két ember személyisége. Az öntörvényű Trump, valamint az amerikaiak tudatában hivatásos politikusként élő, következetes és konzervatív, már-már arisztokratikus megjelenésű Biden közül a választók többsége végül a nyugodt erőre szavazott.

Az elnök az amerikai politikai élet legaktívabb szereplője. Ő az, aki a szövetségi államok feletti ügyekben dönt. Munkáját a protokolláris feladatokat ellátó, helyettesítő szerepet betöltő alelnök segíti – legalábbis a hagyományok szerint.

Hiszen Joe Biden megválasztásával Kamala Harris személyében olyan ember ült az alelnöki székbe, aki elődjeivel ellentétben aktív politikus képét mutatja, korábbi tevékenysége olyan széles körű és hatékony volt, hogy valószínűleg nem elégedne meg a másodhegedűs szerepével. De nem is ezt várja tőle a közvélemény, mint ahogy aktivitása ellen az elnöknek sincs kifogása, ami a hosszú távú együttműködésük garanciája lehet, mutatott rá Székely Klára.

Joe Bidennek és Kamala Harrisnek már ciklusuk legelején számos komoly problémával kell szembenéznie, a járványhelyzettől a migránskérdésen át a világpolitikai eseményekig. Hogy ezek megoldása során mennyire lesznek képesek használni a választási kampány során képviselt nyugodt erőt, és mennyire hódolnak be a hollywoodi dinamizmusnak, azt a következő négy év mutatja meg – zárta szavait Székely Klára.

Az előadás felvétele IDE kattintva tekinthető meg.
A Nyugdíjas egyetem legközelebb március 30-án – történelmi témájú programmal – várja az érdeklődőket. A tizenharmadik szemeszter teljes kínálata ITT érhető el.