Átfogó képet adtak Klebelsberg koráról
A kultuszminiszter munkásságáról és annak hatásáról szóló országos konferenciának adott otthont a Savaria Egyetemi Központ. A tudományos tanácskozáson résztvevők izgalmas szellemi utazáson vehettek részt.
Gróf Klebelsberg Kuno kora és öröksége címmel rendezett szimpóziumot az ELTE szombathelyi campusán a Gyermekjóléti Alapítvány, a Gróf Apponyi Albert Kör, a Megújuló Oktatásért, Nevelésért Mozgalom és a Történelem Tanszék.
A megjelenteket a házigazda nevében Lenkai Nóra rektori biztos köszöntötte, hangsúlyozva, Klebelsberg szellemiségére és egyéniségére a mai világban is igény és szükség van. Lenkai Nóra párhuzamot vont az egykori iskolateremtő miniszter munkássága és a Savaria Egyetemi Központ tevékenysége között, amikor arról beszélt, hogy az intézmény is arra törekszik, hogy a város, a megyei, illetve a régió kulturális és tudományos központja legyen.
Horváthné Molnár Katalin, a Berzsenyi Dániel Pedagógusképző Központ (BDPK) igazgatóhelyettese köszöntőjében Klebelsberg gondolkodásának komplexitását, a köz- és a felsőoktatás, valamint a tudományos munka összetett rendszerének átfogó, minden elemre kiterjedő szemléletét méltatta, hozzátéve, hogy tevékenységének hatása mind a mai napig eleven.
Köszöntőt mondott még Rátz Ottó, a Gyermekjóléti Alapítvány elnöke, aki Kásler Miklós, emberi erőforrások minisztere jókívánságait is tolmácsolta.
A rendezvényen öt előadás hangzott el, Magyarország kulturális konszolidációjától, a korabeli egyetemi élet és a folyamatos megújulás iránti igény bemutatásán, valamint Klebelsberg valláspolitikájának ismertetésén át a Trianon utáni kárpátaljai művelődéstörténet összefüggéseinek vizsgálatáig, átfogó képet nyújtva Klebelsbergnek a huszadik század első harmadának Magyarországán játszott meghatározó szerepéről, a mai napig időszerű problémákat érintve.
Az előadók felkérését illetően a sokrétűség volt a meghatározó elv, tudtuk meg a konferencia fő szervezőjétől és házigazdájától.
Cierna Lubica, a Történelem Tanszék főiskolai docense úgy fogalmazott, a bevezető, összefoglaló előadás megtartására a Klebelsberg-monográfia szerzője, Ujvári Gábor, főiskolai tanár személye magától értetődő volt. Majd Pilkhoffer Mónika, a Pécsi Tudományegyetem egyetemi docense, Katona Attila, a Történelem Tanszék egyetemi docense, valamint Pintér Gábor jogász és egyháztörténész tette teljessé a Klebelsberg koráról alkotott képet. A széleskörű publicisztikai tevékenysége és ismertető jellegű előadásairól ismert Popovics Béla, Magyar Örökség Díjas középiskolai tanár Munkácsról érkezett, ő főként Kárpátalja helytörténeti emlékeit bemutatva egy látnivalókban is gazdag utazásra vitte a hallgatóságot.
A konferencia előadásai között felcsendülő tárogató zenéje és az elhangzott irodalmi részletek (előbbi Horváth István, utóbbi Molnár Gusztáv színművész révén) szintén Klebelsberg korát idézték meg, mint ahogy a BDPK hallgatója, Szakály Vanda Mirabella által előadott csángó dalok.
Cierna Lubica elmondta még, Klebelsberg és a tanárképzés szorosan összekapcsolódik a kultuszminiszter munkásságában és napjainkban is, ezért a konferencia méltó helyszínéül szolgált a Savaria Egyetemi Központ.
Átfogó képet adtak Klebelsberg koráról
Átfogó képet adtak Klebelsberg koráról
0
/
0
0
/
0