Anyanyelv-pedagógiai konferenciát tartottak
Névadója születésének évfordulóján rendezte meg a hatodik Vályi András anyanyelv-pedagógiai konferenciát a Magyar Nyelvtudományi Társaság Magyartanári Tagozata és az ELTE Berzsenyi Dániel Pedagógusképző Központ (BDPK) a Savaria Egyetemi Központban. Négy plenáris és huszonegy szekció-előadás hangzott el.
A hazai és külföldi pedagógusokat, pedagógusjelölt hallgatókat és oktatókat megszólító konferenciát köszöntő beszédében a házigazda nevében Németh István, a BDPK igazgatója emlékeztetett rá, hogy Teller Ede sikereinek titkaként a magyar nyelvet nevezte meg, amely szavai szerint struktúrájából adódóan hozzásegítette a logikus gondolkodáshoz. Az atomfizikus példája is mutatja a magyar nyelvtant tanító pedagógusok felelősségét – emelte ki Németh István.
A konferenciát megnyitó Antalné Szabó Ágnes, a Magyar Nyelvtudományi Társaság Magyartanári Tagozatának elnöke, az ELTE Tanárképző Központjának vezetője, az Anyanyelv-pedagógia című szakmai folyóirat főszerkesztője felidézte, hogy a 2009 óta megrendezett Vályi-konferencia a Szemere Gyula Anyanyelv-pedagógiai Kutatócsoport által szervezett őszi szakmai napok hagyományainak folytatója.
Antalné Szabó Ágnes elmondta, a Magyar Nyelvtudományi Társaság választmánya éppen tizenöt éve fogadta el a Szemere Gyula Anyanyelvpedagógiai Kutatócsoportnak a Magyartanári Tagozat megalapításáról szóló kezdeményezését. A tagozat különféle támogatásokkal, szakmai rendezvényekkel segíti az anyanyelvi nevelést, a pedagógusok munkáját, illetve tehetséggondozó szerepet is vállal.
Elhangzott, az elmúlt másfél évtizedben a Magyartanári Tagozat rendezte meg az immár huszonhárom éves múlttal rendelkező Simonyi Zsigmond Kárpát-medencei helyesírási versenyt és az Eötvös József középiskolai szónokversenyt. Antalné Szabó Ágnes megfogalmazása szerint a tagozat egyik legfőbb büszkesége a tizenkét éve létező Anyanyelvpedagógia című online folyóirat, amelyet jelenleg a világ száz országából évente kétszázezren olvasnak.
Az elnök a kétszázötvenöt éve éppen a rendezvény napján született Vályi András szakmai tevékenységét méltatva kifejtette, ő volt a pesti egyetem magyar nyelv és irodalom tanszékének első tanszékvezető tanára, valamint hozzá kötődik a magyar nyelv tanításáról szóló első módszertani könyv is.
Hagyományainak megfelelően a konferencia délelőttjén plenáris előadások hangzottak el.
Antalné Szabó Ágnes előadásán hangsúlyozta, egy tanárnak van pedagógiai nyelvi személyisége is, ezért fontos kutatni, hogy az osztálytermi kommunikáció mennyire támogatja a diákok tanulási eredményeit.
Raátz Judit előadását gondolatfelvetésnek szánva arról beszélt, hogy az oktatási segédeszközök vizuális szempontból történő kivitelezésére is nagy hangsúlyt kell fektetni, illetve tudatosan felépített feladatok segítségével szükség van a vizualitás értelmezésére.
Heltai János Imre és Kulcsár Sándorné a tiszavasvári romák beszédmódjait vizsgáló óvodai és egyetemi kutatócsoport tapasztalatairól tartott érdekfeszítő előadást. Mint elmondták, Magyarországon száz–kétszázezer fős, nem csupán a romani nyelvet beszélő közösség küzd hasonló problémákkal, mint a tiszavasvári romák, akik nem magyar anyanyelvi beszédközegből érkezve az óvodába, a magyar nyelvre épülő mérések szerint az iskolaérettségi szint helyett csupán a fogyatékosságot jelentő szintet érik el hatéves korukra. Tiszavasváron ezért az óvodapedagógusok támogatják a kétnyelvűséget.
Vörös Ferenc a kompetenciafejlesztő, problémamegoldó helyesírás-tanításról szóló, szavai szerint egy plenáris előadáson talán meglepő témájú előadásának létjogosultságát azzal indokolta, hogy a helyesírás tanulmányaik során végigkíséri a diákokat. Vörös Ferenc a helyesírás tanulásának fontossága mellett többek között azzal érvel a hallgatóinak, hogy ha kiadnak egy szöveget a kezükből, azzal önmagukat adják ki.
A konferencia délutánján szekció-előadások kínáltak lehetőséget arra, hogy a gyakorló magyartanárok új módszereket sajátítsanak el, mások tapasztalatait megismerjék, valamint szakmai párbeszédet folytassanak egymással.
A különböző szekciókban szó esett az általános és középiskolai anyanyelvi nevelésről, az ennek során használható IKT-eszközökről, az anyanyelvi fejlesztés módjairól a családtól a felsőoktatásig, és a magyartanárok műhelytitkaiba is bepillanthattak az érdeklődők, amikor például a Parti-Nagy-szövegek nyelvi sokszínűségének tanórai felhasználhatóságáról vagy arról hallgathattak meg előadást, hogyan tanítják a mondattant a szlovákiai magyar iskolákban.
A konferencián közreműködtek az ELTE Berzsenyi Dániel Pedagógusképző Központ hallgatói: Baumgartner Zsófi konferált, Hercz Balázs Bach G-Dúr csellószvit menüettjeinek kürtre készített átiratait adta elő, Kővári Dorottya pedig Esterházy Péter A szavak csodálatos élete című írását tolmácsolta.
Anyanyelv-pedagógiai konferenciát tartottak
Anyanyelv-pedagógiai konferenciát tartottak
0
/
0
0
/
0