A vasúthálózatot is megcsonkították
Magyarország a trianoni békeszerződés megkötése előtt Európában egyedülálló vasúthálózattal rendelkezett, ám ahogy az ország területét, a vasútvonalak kétharmad részét is elvesztette, aminek a mai napig tartó következményei vannak.
Könyvbemutatóra és előadásra várta az érdeklődőket a Magyar Történelmi Társulat Nyugat-dunántúli Regionális Csoportja február 19-én a Forrásközpont Konferenciatermébe.
Dr. Polgár Marianna, a csoport vezetője bevezetőjében elmondta, a rendezvény akár a tavaly novemberi Szombathelyről indultak című történészkonferencia folytatásának is tekinthető. Dr. Horváth Csaba Sándor, a győri Széchenyi István Egyetem munkatársa ugyanis, akinek a közelmúltban megjelent Sopron környékén zakatoló vicinálisok a kezdetektől 1920-ig című könyvének bemutatójára gyűltek össze a történelemkedvelők, berzsenyis öregdiák, 2006-ban végzett az ELTE Savaria Egyetemi Központ jogelőd intézményében történelem–német nyelv és irodalom szakon. De a szakmai, és mára barátivá szépült kapcsolatok nem merülnek ki ennyiben: a kötetet és a szerzőt bemutató dr. Kalocsai Péter, a történelem tanszék oktatója – aki nem mellesleg a közelmúltban habilitált – annak idején dr. Horváth Csaba Sándor szakdolgozati konzulense volt, az ülésen előadást tartó dr. Majdán János (Pécsi Tudományegyetem) pedig későbbi opponense volt. Így ezen a rendezvényen egyszerre volt jelen a magyarországi közlekedés- és vasúttörténet úttörőjeként számon tartott dr. Majdán János, az elsősorban a városi közlekedést kutató dr. Kalocsai Péter és a fiatal tehetség, dr. Horváth Csaba Sándor. A bemutatott könyvhöz is jelentősen hozzájárult a két mester, ugyanis főiskolai szakdolgozatában a szerző a fertővidéki helyiérdekű vasútvonal történetét dolgozta fel 1920-ig, és a témát további tanulmányai során egészen a doktori programig folytatta.
Dr. Horváth Csaba Sándor – aki dr. Polgár Marianna megfogalmazása szerint oktatói és kutatói munkájában a berzsenyis hagyományokat követi – könyvében komplexen vizsgálja a vasútvonalak történetét. Dr. Kalocsai Péter rámutatott: nem volt ez mindig így, hiszen korábban a közlekedéstörténeti kutatók műszaki végzettségükből következően általában technikatörténeti munkákat alkottak, nem volt jellemző, hogy a közlekedés fejlődésének hatásait vizsgálják.
Pedig ezek a hatások – fejtegette immár a szerző – alapjaiban változtatták meg a mindennapi életet számos esetben. Az USA-ban például a vasút megjelenésével megszűnt az éhezés azokon a területeken, ahova azelőtt jóval lassabban, drágábban és esetlegesebben tudtak élelmiszert szállítani. Magyarországon a vasúti közlekedés eredményeképp felgyorsult a hírlapok terjesztése, a fővárosi újságokat már reggel elolvashatták vidéken. Újabb példa: Felsőpulyáról hetente egyszer színházvonat közlekedett Sopronba. Természetesen háborús időkben is nagy haszna volt a vasútnak, utánpótlást és csapatokat lehetett a segítségével szállítani a korábbinál sokkal gyorsabban.
Dr. Majdán János előadásán egyebek mellett kiderült, hazánk Trianonig európai viszonylatban egyedülálló vasúthálózattal rendelkezett, ám ahogy az ország területét, a vasútvonalak kétharmad részét is elvesztette, aminek a mai napig tartó következményei vannak. 1920 után a megmaradt csonka vasúthálózatot kellett újraéleszteni, ám ez a mai napig nem sikerült teljesen, ezért utazunk olyan nehezen többek között Pécsről Szegedre – példálózott dr. Majdán János.
A vasúthálózatot is megcsonkították
A vasúthálózatot is megcsonkították
0
/
0
0
/
0