A szakértő arról is beszélt, ami nem szerepel a könyvekben

Ön melyik csiperkegombát vásárolja: a fehéret vagy a barnát?
Ha a fehéret, próbálja ki a sokkal zamatosabb barnát is, és sosem tesz majd fehéret a kosarába, biztatott Kalauz József gombaszakértő.

Kalauz József, aki bő két évtizede a dolgozik gombavizsgálóként a vasi megyeszékhely Vásárcsarnokában, a Magyar Meteorológiai Társaság (MMT) Szombathelyi Csoportjának vetített képes tudományos–ismeretterjesztő rendezvénysorozata keretében március 3-án tartott előadást a Savaria Egyetemi Központban. Visszatérő meghívottként, hiszen korábban ugyancsak a helyi MMT szervezésében már elkápráztatta az érdeklődőket egy különleges és látványos gombákról szóló előadással.

Kalauz József ezúttal a tavaszi gombákat vette górcső alá, ezekről árult el érdekességeket és látta el hasznos tanácsokkal a jelenlévőket – a „tankönyvi” ismereteket ötvözve a rutinos gombász tapasztalati tudásával.

A gombaszakértő elsőként felhívta a figyelmet: kevesen tudják, hogy a gombaszezon nem csak tavasztól őszig tart. Sokféle téli gomba létezik. Majd hozzátette: tavasszal is gyűjthetünk alapvetően őszi gombákat, például lilatönkű pereszkét, de a tavaszi gombák nem bukkannak fel ősszel.

Ehető tavaszi gomba például csészegomba, a fenyőgomba és a kucsmagomba.

Kalauz József bevallotta, utóbbi nagy kedvence, még a vargányát is elcserélné rá. Gyűjti is szorgalmasan, tudva azt, ami általában nem szerepel a gombákról szóló könyvekben, hogy ez a gombafaj a vadcseresznyével, illetve kőrissel tarkított erdőn kívül szereti a kellően humuszos talajt is. Így nem véletlen, hogy lehet kucsmagombát gyűjteni a Somló hegy alatti akácosban. Csak – hívta fel a figyelmet a gombaszakértő – üreges gombáról lévén szó, elkészítés előtt nem árt felvágni és megnézni, nincs-e benne például csiga.

Kalauz József az előadás során többször kitért arra, hogy bár nem szeretne vitatkozni a szakkönyvekben leírtakkal, bizonyos dolgokat másképp ítél meg, mint azok szerzői.

Példaként említette a csengettyűgombát, amely ugyan az ehető gombák között szerepel, de jóformán nincs húsa és íztelen is. Hasonlóképpen vélekedett az árvégű fülőkéről. Ez a gombafaj korábban az ehető és az árusítható kategóriákban egyaránt szerepelt, ma már csak az előbbiben található meg. Az árvégű fülőke esetében problémát okozhat, ha baktériummal fertőződik, ám ennek még nincsenek látható jelei a termőtesten; kiadós hasmenés lehet az eredménye a pörköltnek, figyelmeztetett Kalauz József.

Az előadáson kiderült még, hogy aki a májusi pereszkét az utolsó tavaszi hónapban szeretné gyűjteni, az könnyen lehet, hogy lemarad róla. Ennek a fajnak a sokkal találóbb népi elnevezése Szent György gomba: ha Szent György-nap, azaz április 24. környékén keressük, sokkal nagyobb eséllyel járunk sikerrel. A gombaszakértő arra is felhívta a figyelmet, hogy Szent György gombát nem csak erdőben, hanem réten is találhatunk.

A gombaszakértő beszélt még a legismertebb mérgező gombáról, a gyilkos galócáról, hangsúlyozva, hogy bárki könnyedén felismerheti. Ha egy gombának fehér színű bocskora, lemeze és galléra van, az nem lehet más, mint gyilkos galóca.

Kalauz József a termesztett gombákról szólva arra biztatott, hogy aki eddig csak fehér csiperkegombát vásárolt, próbálja ki a sokkal zamatosabb barnát, és sosem tesz majd fehéret a kosarába.

A szakértő arra is rámutatott, hogy a gombászásnak is van kultúrája. Hangsúlyozta, a gombák gyűjtésére fel kell készülni: viseljünk erre alkalmas ruhát, legyen nálunk kés és kosár, na meg az sem árt, ha elegendő tudással és tapasztalattal rendelkezünk a gombákról. Tiszteljük meg a természetet: ha elveszünk tőle, akkor ezt úgy tegyük, hogy hasznosítsuk, amit ad.