A nyelvföldrajztól a névföldrajzig 10

Immár kötetben is hozzáférhető a konferencia előadásainak anyaga.

2019. június 8-án került sor A nyelvföldrajztól a névföldrajzig című konferenciasorozat tizedik, egyúttal jubileumi rendezvényére. A szakmai tanácskozásnak ezúttal a komáromi Selye János Egyetem adott otthont. A konferencia központi témája a névhasználat és a nyelvpolitika kapcsolata volt, erre utal a cím is: Nevek a nyelvpolitika küzdőterében. A tanácskozáson elhangzott előadások anyaga immár kötetben is hozzáférhető. A tíz magyar és egy horvát nyelvű írást tartalmazó kiadvány a Savaria University Press gondozásában jelent meg. A kötet megjelenését a Magyarságkutató Intézet Nyelvtervezési Kutatóközpontja támogatta.

A konferenciasorozat, melynek ötletgazdája Vörös Ferenc, az ELTE BDPK Magyar Nyelvtudományi Tanszékének vezetője, programjába az elmúlt tíz esztendőben a hazai és határon túli nyelvészek mellett a névkutatással rokon tudományágak képviselői is bekapcsolódtak, ami a kutatások iránti érdeklődésről, a párbeszédre és együttműködésre való készségről, valamint a nevek világának szerteágazó kapcsolatrendszeréről tanúskodik.

A kötetben részletes ismertetést olvashatunk a külhoni magyarok névhasználatának sajátosságairól (VÖRÖS FERENC), a különböző keresztnévszótárakról és utónévportálokról (FARKAS TAMÁS), ország- és államnevek változásairól, azok okairól (GERCSÁK GÁBOR), a tulajdonnevek megjelenéséről a nyelvi tájképben (BAUKO JÁNOS, ANGYAL LÁSZLÓ, LŐRINCZ GÁBOR), a szlovákiai kisebbségi nyelvtörvény hatásairól (MISAD KATALIN és TAKÁCS HENRIETTA), négy 19. századi, Magyarországon megjelent horvát nyelvtan névanyagáról a korabeli magyarosítási folyamatok tükrében (LEHOCKI-SAMARDŽIĆ ANNA és JADRANKA MLIKOTA), a névkölcsönzés, névfordítás és párhuzamos névadás fogalmáról (VÖRÖS OTTÓ), a magyar eredetű földrajzi köznevekről a román nyelvben (BENŐ ATTILA), a helynévmagyarosítás 1894 és 1944 közötti történetéről (MIKESY GÁBOR).

A jubileumi kötetet mindazok figyelmébe ajánlom, akik érdeklődnek a nevek múltja és a névadási szokások változása iránt. A könyv az ELTE BDPK könyvtárában is kézbe vehető.

Várjuk a folytatást.