A Muravidék elismert kutatója tartott előadást
A történésznek – aki az 1980-as években a jogelőd Berzsenyi Dániel Tanárképző Főiskolán szerezte meg első diplomáját – a közelmúltban jelent meg A Muravidék útja a Délszláv királyságba című, csaknem hatszáz oldalas monográfiája, amelyet márciusban Szombathelyen is bemutattak. A kötet három évtized kutatómunkáját foglalja össze. A szerző ennek legfontosabb megállapításairól beszélt az egyetemen A Mura mente helyzete 1918/1919-ben, valamint a térségben bekövetkezett impériumváltás következményei címmel.
A szervező Történelem Tanszék nevében Kalocsai Péter tanszékvezető egyetemi docens köszöntötte a megjelenteket. Felidézte, hogy Göncz Lászlónak nem csupán számos publikációja és könyve látott napvilágot az elmúlt évtizedekben, hanem szakmai tevékenységét a közösség és a közélet szolgálatába is állította.
Göncz László bevezetőjében emlékeztetett, Vas vármegye tágabb értelemben multikulturális, illetve multietnikus környezetben található. Hozzátette, a földrajzi közelség miatt az osztrák, a szlovén, a horvát, de még a szlovák kultúra is érezteti hatását, amely egyedivé teszi az ELTE Savaria Egyetemi Központ szellemi kisugárzását is.
A történész előadásán elsőként a ma Szlovéniához tartozó volt vasi és zalai határvidék huszadik század elejei általános jellemzőit és etnikai viszonyait mutatta be. Majd kifejtette, hogy milyenek voltak a magyarországi szlovén nemzeti közösség körülményei a Károlyi-érában és a Tanácsköztársaság idején, kitérve a Mura menti tájegységet érintő határváltozásokra is. Végül taglalta a kisebbsége került muravidéki magyar közösség két világháború közötti és második világháború utáni állapotát.
A Muravidék elismert kutatója tartott előadást
A Muravidék elismert kutatója tartott előadást
0
/
0
0
/
0